Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

18 mihez képest a felperesíleg képviselt Miklós nevü testvérjök részére a 8442 a. hrsz. 2 '.red telek földből osztályrész nem követelhető. Ezen alperesi ellenvetések és állitások azonban figyelembe nem vehetők, mert a G) alatti okiratban szó sincs arról, hogy az unokára és nejére átruházott javak, a felperesíleg képviselt V. Miklós örökrésze gyanánt szolgálnak, sőt ellenkezőleg az mondatik a G) alatti okiratban, hogy a vagyonátruházás hűséges gondviselés és ápolás jutalmazása végett történik, azon állítás pedig, hogy a kereseti ingatlant örökhagyó alpereseknek még életében oly elhatározással adta át, hogy az, mint örökség alpereseké is maradjon — az e körülményre kihallgatott tanuk vallomásaival nincsen bizonyítva •—• a mennyiben tanuk sem mondják azt, hogy öreg V. József, az előttük nyilvánított szándéknak megvalósítását törvényszabta módon eszközlésbe is vette volna. Miután tehát távollevő V. Miklósnak örökrészére nézve állítólagos kieiégittetése, s a hagyatékot képező 2/4 telekföldnek örökhagyó által alperesek részére odaadása a perben nem bizonyittatott: — ennél fogva a kereset tárgyát képező 2/4 telekföld egy harmad részére nézve, a távollevő V. Miklós örökösödési jogát megítélni kellett. A hagyatéknak egy harmad részét a keresetlevélhez F) alatt csatolt vázrajz szerinti elkülönítéssel odaítélni azért nem lehetett, mert az —• alperesek kifogása szerint — nem tünteti ki helyesen a megosztatni kivánt ingatlant; elfogadható vázrajz pedig bemutatva nem lett. Az örökségi ingatlannak az 1872 évi ősztől számítandó jövedelme azért nem ítéltetett meg távollevő V. Miklósnak, mert a kérdéses 2/4 telek földet, felperesi elismerés szerint is —• maga az örökhagyó adta alperesek tettleges használatába, és igy e haszonvételekhez alpereseknek ezen ítélet jogerőre emelkedéséig jogos igényök van. A hagyatéki ingatlanra alperesek által tett beruházásokhozi jog épségben hagyása azért mondatott ki az ítéletben, mert ilyeneknek létezését felperes sem tagadta s alpereseknek, mint jogszerű birtokosoknak, azokhozi j"oga sérelmet nem szenvedhet. A perköltségek es ügyvédi munkadijak iránti itélethozásnál, a prts 251. és 252. §§-ai tartattak szem előtt. A b u d a p e s t i k i r. i t é 1 ő tábla következőleg itélt: Az első bíróság ítélete a tekintetben, hogy a kereseti örökség tárgyát tevő ingatlan természetben megosztására irányzott keresetnek hely nem adatott és hogy az ingatlanon levő beruházások követelésének joga alperesek részére épségben tartatott, mint felperes által nem neheztelt, érintetlen marad ; azon intézkedésében pedig, hogy a hódmezővásárhelyi 1277. sz. tjkben 8442 a. hrsz. alatt felvett 2/4 telek külsőség egy harmada örökösödési jogezimen tulajdonjogilag távollevő V. Miklósnak odaitéltetett s alperesek felperesnek ily arányban közbirtoklásba bocsátására kötelez-