Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)
28 cselekmény elkövetésének idején a temetőben volt és e szerint a temetőben és a holttestről elkövetett lopás által a meghaltak nyugalmának szánt helyiség kegyeletes szentsége is megsértetett. A fenforgó esetben az ellopott dolog, habár a holttestről, de nem a temetőben lopatván el, és igy a B. T. K. 336. §. 2. pontja legelső, általános tényező elem hiányozván, a vádbeli cselekményre nem volt ezen törvény alkalmazható. 142. 62, számú döntvény. Vájjon a napszámosként jizetett, azonban szakadatlanul és liosszu inon át ugyanazon személy vagy társulat szolgálatában álló egyén által a reá bízott szolgálat körében elkövetett lopásra nézve B. T. K JJÓ. §-ának 7. pontja alkalmazható-e vagy sem. ( 3286. számlioz. \ 1886. B. / Határozat. Tekintve, hogy a B. T. K. 336. §-ának 7. pontja szerint a lopás a 334. £ ban minősítő körülményül meghatározott összegre tekintet nélkül bűntettet képez azon esetben, ha azt szolgálatban álló személy azon, kinek szolgálatában áll, vagy annak házához tartozó személyen követi el ; tekintve, hogy a kir. Curia büntető tanácsainak 1886. évi január 22-én tartott teljes tanácsülésében hozott és az ugyanazon évi ápril 28-án tartott teljes ülésben hitelesített 53. sz. döntvény indokaiban kifejtettekhez képest a szolgálati viszony fenn vagy fenn nem forgásának, lényegileg a magánjog körébe tartozó és ennek szabályai alapján és fonalán megítélendő kérdése részint a különböző törvények vonatkozó rendelkezéseiből, részint a közönséges élet gyakorlati tapasztalatai alapján oldandó meg; s tekintve, hogy a háztartási, gazdasági, és azokkal ez irányban egy tekintet alá eső kereskedői vagy ipari teendők végzésére nem legalább egy havi időtartamra (1876 : XIII. t.-cz. i.§a), hanem naponkénti díjazás mellett felfogadott, s igy felmondás nélkül minden nap elbocsátható személy (1876: XIII. t.-cz. 3. §. c.) pontja) munkaadója irányában azon kedvezményekre, melyek a cselédtörvény első fejezetében a cselédek — a keresk. törv. I. r. 6. czimében a kereskedői segédszemélyzet, — s az 1884-iki ipartörvény III. fejezetében az iparosok segédszemélyzete javára,