Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

10 ezen tartozás megfizetését követelte s kinek azon tartozás egyenértékéül adta el a kérdéses földet. Ezen védekezése azonban figyelembe vehető nem volt, mert habár azon körülményt, hogy az adásvételi szerződés színlett lett volna, tagadásával szemben bebizonyitani nem lehetett, beismerésével s az iratok mellett fekvő polgári periratokkal beigazoltatott, hogy vagyonát elidegenítette és pedig akkor, midőn már a polgári per ellenében folyamatban volt s a tárgyalás is megtartatott. A csalási czélzat ezen tényében és abban rejlik, hogy jóllehet tudta, miszerint káros őt megperelte, vagyonát előle mégis elvonta s ez által őt tényleg meg is károsította. Habár tehát ekként, tekintettel az okozott kár összegére is, vádlott ellenében a B. T. K. 386. §-ában meghatározott csalás érintett tényálladéka van helyreállítva, tekintettel feddhetlen előéletére, töredelmes vallomására, korlátolt műveltségére és arra, hogy a végrehajtás, habár nem is teljes, de némi eredménynyel ellenében polgári uton folytatták, a 92. §-nak alkalmazásával, tettH vétséggé minősíteni, őt abban vétkesnek kimondani s a fentieknél fogva is a kiszabott büntetésre Ítélni kellett. Sz. Petemé időközben elhalálozván, ellenében a további eljárás ez okból megszüntetendő volt. Panaszos azon kérelmének, hogy a vádlottak közt létrejött adásvételi szerződés szinlettnek kimondassék, hely adható nem volt, mert ez vádlott tagadásával szemben mivel sem bizonyittatott, mert továbbá az egyik szerződő fél időközben elhalt és a szerződést csak azon esetben lehetett volna megsemmisíteni, ha mindkét fél csalás miatt lett volna elitélve. Káros kárkövetelését polgári uton érvényesítvén, ezen kérdés e helyütt érintetlenül hagyandó volt. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt : A kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletének nem felebbezett részét érintetlenül hagyja, felebbezett részét részben megváltoztatja és tekintve, hogy a beismerés azért nem fogadható el enyhítő körülményül, mert vádlott bűnössége közokiratok által is igazoltatik ; korlátolt műveltsége és büntetlen előélete pedig ellensulyoztatnak nemcsak a kártérítési alap hiánya, de a becsatolt polgári ügyiratokból kitetsző ama súlyos körülmény által is, mely szerint a megkárosított hitelezőjének a miatt lett adósa, hogy búzával bevetett négy holdját szándékosan konkolylyal behintette, a B. T. K. 386. §-ába ütköző s a 380. §-a szerint minősülő csalás bűntettében mondja ki bűnösnek, s e miatt a 383. és 388. §§-ok alapján nyolcz havi börtönre s annak törvényes módon való megszűntével kezdődő három évi tartamban hivatalvesztésre s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére itéli, egyebekben ugyanannak az ítéletnek felebbezett részét indokolásán felül még azért is helybenhagyja; mert a közelgő végrehajtás, mint a B. T. K. 386. §-ának ismérve