Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

it eddigi büntetlen előélete és gyermeke eltartását nehézzé tevő szegénysége hozható fel: az, az ítélet rendelkező részéhen meghatározott nemben és mértékben — a huzamos vizsgálati fogságnak vádlott nő hibáján kivüli tartamából egy évnek beszámításával volt megállapítandó. 3 A B. T. K. 386. §-ában jelzett hatósági végrehajtás csak birói marasztaló ítélet folytán következhet be ; nem alkalmazható tehát e szakasz oly esetre, melyben az elidegenítés a pernek folyamatba tétele után ugyan, de az ítélet meghozatala előtt történt. 1886. deczember 1. 3727. B. sz. Csalás bűntettével vádolt Sz. Péter és neje elleni bűnvádi ügyben — a szegedi kir. törvényszék a következő Ítéletet bozta : Sz. Péter, 40 éves, róm. kath., özv., csongrádi lakos vádlottat a li. T. K. 92. §-nak alkalmazásával a D. L. kárára elkövetett s a B. T. K. 386. §-a szerint minősülő csalás vétségében vétkesnek mondja ki, s ezért a B. T. K. 383. és 388. §§-ai alapján jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől számított három havi fogház és a B. T. K. 27. §-ában jelzett czélokra fordítandó öt frt pénzbüntetésre, ennek behajthatlansága esetére további egy napi fogházbüntetésre, ezenfelül egy évi hivatalvesztés és politikai jogainak felfüggesztésére itéli. Panaszos azon kérelmének, hogy vádlottak között létrejött adásvevési szerződés szinlettnek mondassék ki, helyt nem ad. Indokok : D. L. azt panaszolja, hogy Sz. Péter vádlott, kivel a csongrádi kir. járásbíróság előtt azon okból perben állott, mert nevezett a panaszos vetését konkolylyal behintette s ekként neki 189 forint kárt okozott, ezen per letárgyalása után, de az Ítélet meghozatala előtt, a csongrádi 6739. számú tjkvben felvett, fele részben tulajdonát képezett ingatlant 100 frt állítólagos vételárban nejére, szül. J. E.-re ruházta s ez által öt megkárosította, a mennyiben megítélt követelését ennek vagyontalanságk miatt rajta mind ez ideig behajtani nem birta. Az ezen panasz folytán megindított vizsgálat s megtartott végtárgyalás folyamán Sz. Péter vádlott beismerte, hogy azon ii/8 hold földnek a felét, melyet nejével, szül. J. E.-tel együtt és közösen özv. K. J.-nétől 240 frt vételáráért vettek, mult évi deczember hó 24-én a nejének eladta .3 illetőleg arra telekkönyvileg is ráruházta. Tagadta azonban, hogy ezt azon czélból tette volna, hogy D. L.-t vagy bárkit is megkárosítson, ugy szintén tagadta, hogy D. L. állítólagos kárkövetelését valónak ismerte volna el. Azt adja elő mentségére, hogy az átíratást azért eszközölte, mert a nejének tartozott 100 írtjával, ki is