Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

5 nyében szószerint azt állítja : hogy a «gyomor fele, a fémmérgekre irányzott vizsgálatnál, 9 milligramm fémrezet nyújtott.» Ezek szerint kétségtelen, hogy a csecsemő, kevés idővel halála előtt, rézgáliczot nyelt és hogy halálakor azon szernek legalább egyik része még gyomrában volt; hogy tehát a rézgálicz, a gyermek életében •—• kihányás \ agy másnemű elválás utján nem különittetett el annak testéből. A mi a halál okát s illetőleg azon kérdést illeti : hogy az — azon körülmények között, a melyek között beállott, a rézgálicz bevétele által okozott eredménynek állapitandó-e meg ? erre vonatkozólag a következő bizonyítékok voltak figyelembe veendők s ezekből az alább következő eredmény volt megállapítandó. Dr. Felletár országos művegyész fentebb megjelölt véleményének Ad 1. pontjában oda nyilatkozik: hogy a rézgálicz O" 20—0*40 grammnyi adagban felnőtteknél hányást okoz, nagy mennyiségben — izgató és maró hatásánál fogva gyomor-béllobot és halált is okozhat; véleménye további folyamában kétséget nem szenvedőnek mondja : «hogy e szer (a rézgálicz) a mérgek közé tartozik.* Ezenfelül a nevezett művegyész ur véleményében idézett szaktekintélyek közül pedig többen, a rézgálicznak már kisebb •— 2—3 gyammnyi, sőt már 1 grammnyi adagban való bevételét is életveszélyesnek nyilvánítják (Tardien, Seidel, Neumann). A bonczolást teljesített orvosok fentebb már kiemelt véleményükön kivül, mely szerint a bekövetkezett halál valószínű okául a rézgálicz bevételét jelölték meg — dr. Duschitz törvényszéki orvos a végtárgyalás alkal mával kihallgattatván, oda nyilatkozik : «hogy a rézgálicz elősegítette az amúgy is idült bélhurutban szenvedő gyermeknél a lobot s hogy a halál ennek következménye volt; de ha egészséges lett volna is, még az esetben is okvetlenül előidézte volna a beadott rézgálicz a halált ;» mig a felülvizsgálatra felhívott tudományos egyetem orvosi kara 1885 november 3-án kiadott felülvéleményében határozottan állítja : «hogy a rézgálicz, nagyobb adagban a szervezetbe jutva, méreg gyanánt hat; > «nagyobb adagokban adva, —• feltéve, hogy hányás által ki nem ürittetik és a belekbe átjuthat, o k v e 11 e n ü 1 béllobot idéz elő.» Azon kérdésre pedig: hogy idült bélhurut esetében mily mértékben segíti elő a rézgálicz a béllobot, általánosságban oda nyilatkozik : «hogy oly esetben a szervezet ellentálló képessége a rézgálicz mint méreg iránt tetemesen csökkent ;» annak meghatározására azonban, hogy egy, három hó és 15 napos «e g é s z s é g e s» gyermeknél i.345 grammnyi rézgálicz «o k v e 11 e n ü b halált okoz-e : az eddigi tapasztalatokat elégteleneknek nyilvánítja. Abban tehát, hogy a rézgálicz az egészségre ártalmas szert képez,