Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

bűnös cselekménye által idéztetett elő, a tettes örökös nem lehet, annál kevésbbé, mivel ellenesetben a bűnös cselekmény lenne mintegy megjutalmazva, mi pedig már csak a közerkölcsiség szempontjából sem engedhető meg. Nem birván tehát néhai Rozner János által meggyilkolt Julianna és Terézia nővérei után öröklési joggal, az ezeket illetett javak az ő tulajdonaivá nem váltak ; ennélfogva vágrendelete, a mennyiben e javakról is intézkedett, vagyoni rendelkezési képesség hiánya miatt érvénytelen, s ennek kimondását felperesek jogszerűen követelhetik. Mert alperes nem vonja kétségbe, hogy Rozner Julianna, János és Terézia örökhagyók 1869. november 23-án és 1875. szeptember 28-án elhalt Rozner János és Stangl Terézia házastársaktól származtak, mely körülmény egyébiránt Rozner Jánosra vonatkozólag a végirathoz N. alatt egyszerű másolatban, s a bűnpernél 41. sz. alatt eredetijén csatolt anyakönyvi kivonattal, mindhárom örökhagyóra nézve pedig a keresethez B. alatt mellékelt hiteles telekkönyvi kivonat A. és B. lapjaival bizonyítva van. Hogy pedig Rozner János örökhagyó apja felpereseknek testvére volt, az a keresethez hiteles alakban mellékelt családi értesítővel, valamint Winkler Antal plébános és Schneider Ferencz községi biró tanuk vallomásával van igazolva. E szerint kétségtelen, hogy Rozner Julianna és Terézia után, Rozner János öröklési joggal nem birván, apai ágon felperesek vannak hivatva az öröklésre, az örökösi minőség pedig a törvényes örökösödésnek útjában álló végrendeletnek, de csakis annyiban, mennyiben ez a törvényes örökösödésnek útjában áll, érvénytelenítésére kereseti jogot ád. Miután azonban a keresetben felperesek csakis a Rozner Julianna és Terézia hagyatékát képező ingatlanokat követelik, arra, hogy Rozner Jánosnak 1878. márczius 2-án alkotott D. alatti végrendelete végrendelkező személyi végrendelkezési képességének hiánya miatt, egészen érvénytelenittessék, szükség nincs ; sőt ennek követelésére felpereseknek kereseti joguk sincs, mert a végrendelet érvényét csak azok vannak jogosítva s csak annyiban megtámadni, kiket az örökség végrendelet nem létében, tehát törvénynél fogva illetné, Rozner János pedig utólagos házasság által törvényesített gyermekeket hagyván hátra, hagyatékában ezek és nem atyjának testvérei hivatvák a törvényes örökösödésre. Felpereseknek néhai Rozner Julianna és Terézia után az egyházasfuzesi 17. számú tkjkben felvett ingatlanoknak a nevezett örökhagyókat illetett részére kizárólagos örökösödési joguk megállapítható nem volt s erre vonatkozólag őket keresetükkel el kellett utasítani. Mert bár, mint fentebb kifejtetett, a nevezett örökhagyónak apai ágon legközelebbi rokonai felperesek, és bár a B. alatti tjkönyvvel be van bizonyítva, hogy a kereseti ingatlanok az örökhagyóra apjokról felpereseknek testvérére kiáramlottak,