Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

86 e körülmények a kizárólagos örökösödési jog megállapítására nem elegendők. Ugyanis nem lévén a perben bizonyítva, de még csak állitva sem, hogy a most hagyatékul szolgáló vagyon vagy azzal felérő érték örökhagyók apja, Rozner Jánosra, hasonnevű apja vagy ennek neje Schaffer Éváról mint felperesekkel közös törzsről szállott volna, a kereseti hagyatéki vagyon oly ágról szállottnak, melyre ági örökösödésnek lenne helye, ezúttal nem tekinthető. Ebből folyólag a vagyon ági természetének kimutatásáig a Rozner Julianna és Terézia után megnyilt örökösödési kérdés a szerezményi és nem az ági vagyonokra vonatkozó örökösödési törvények szerint bírálandó meg. E szerint pedig nem csak az apai, hanem a hasonfoku anyai ág is öröklési joggal birván, ilyen nem létezésének kimutatásáig, esetleg annak perben állása nélkül az apai ág javára a kizárólagos öröklési jogot megítélni nem lehet. De nem volt hely adható az alperesi viszonkeresetnek sem, mert a fentebbiek szerint Rozner Julianna és Terézia hagyatékában Rozner János alperesi jogelődöt öröklési jog nem illeti meg, tehát a nevezettek vagyonát öröklés czimén meg sem szerezte, s igy az az ő jogán alperesre, illetőleg az általa képviselt kiskorúakra sem végrendelet, sem törvényes örökösödés alapján nem háramolhatott; miből ismét következik, hogy e tekintetben örökségi vagyon birói átadása nem eszközölhető, a Rozner János tulajdonát képezett vagyon pedig peressé nem tétetvén, annak birói átadása per útjára nem tartozik. A k i r. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A másodbiróság Ítélete nem felebbezett részében érintetlenül, a perköltségre nézve pedig helybenhagyatik. Ellenben az alperesi viszonkeresetre vonatkozólag megváltoztatik, s kiskorú Rozner János és Teréz keresetének törvényes öröklés jogczimén hely adatván, 1875. évi szeptember 28-án elhunyt Rozner Julianna és Terézia hátrahagyott javaira öröklési joguk megállapittatik, feljogosittatván ezen Ítélet alapján a hagyatéki javak átadását az illetékes hagyatéki hatóságnál kérelmezni. Indokok : Habár a kir. itélő táblának az általa felvetett azon kérdésre, «hogy Rozner Julianna és Rozner Terézia örökhagyók után maradt vagyonban Rozner János a jelen perbeli kiskorú alperesek atyja birt-e öröklési s ebből folyólag végrendelkezési joggal* •— kifejtett nézete kétségbe nem vonható, s ebből következőleg Rozner János végrendelete, a mennyiben az általa meggyilkolt nővéreinek hagyatéki javairól is intézkedett, illetve intézkedni vélt, érvénytelennek tekintendő s ez alapon alperesek öröklési igényének hely adható nem volt; minthogy azonban a vitás öröklési kérdés egyedül ezen alapon a perbeli tényálláshoz képest meg nem oldható, mivel kiskorú alperesek