Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

65 129. Az életét biztosított fél a biztosító társaság csödbejutása esetén csak kártérítést követelhet. Kára pedig — ha a biztosított a csöd kiütése alkalmával fenforgott személyes viszonyainál fogva, például betegsége folytán, nagyobb károsodást ki nem mutat — csak azon érték lehet, melylyel a biztosítási kötvény a biztosító intézet csödbejutása napján bírt. 1886. márczius 10. 1103'1885. v. sz. M. Mór felperesnek, a «Tisza» biztosító társaság felszámolásban levő czég csó'dtömege alperes ellen 2667 frt 88 kr. és jár. iránti perében — a debreczeni kir. törvényszék, mint csődbiróság következő ítéletet hozott : A felperestől bejelentett 5600 frt tőkéből tömeggondnok által kifogá­solt 2667 frt 88 kr. tőkekövetelés s ennek a csőclnyitástól vagyis 1884. július 25-től folyó 6°'0 kamata ezennel szinte felszámoltnak kimondatik s kifizetésre a Il-ik osztályba soroztatik, azon további igényével pedig, hogy az egyes dijak befizetése utáni kamatok tőkésítve s ezek kamatai szinte felszámoltassanak, felperes elutasittatik. Perköltségek nem ítéltetnek, felperes ügyvéd munkadijai s kiadásai 87 frt 65 krban, alperes tömeg­gondnokéi 72 frt 15 krban saját feleik, illetve utóbbié a csődtömeg ellen megállapittatnak. Indokok: Alperes tömeggondnok, jóllehet beismeri, hogy felperes az A. alatti kötvény alapján 1877. aug, 15-én 10,000 frt erejéig évi 350 frt tiszta dijbefizetés terhe alatt törvényes örökösei részére a Tisza biztositó társasággal bármikor bekövetkezhető halála esetére biztositó ügyletet kötött és bár beismeri, hogy felperes a kötelezett dijakat pontosan vagyis összesen 5600 frtot befizetett, az itt keresetbe vett 2667 frt 88 krt a fel­számolásnál az okon kifogásolta, mivel felperesnek a csőd. törv. 19. §. értelmében csak kártérítéshez lévén joga, minthogy a dij tartalékában kiszámított 2932 frt 12 kr. javára felszámolva lett és ezen összegben minden kára fedezetet talált, —• azontuli követelése alaptalan. Ugy de alperes tömeggondnok ezen okoskodása birói figyelembe nem vehető. Mert abból, hogy a sokkal későbben hozott csődtörvény a kereske­delmi törvénynek a biztosítási ügyletekre általában, különösen pedig a biztositó részvény társulatok jogait és kötelességeit szabályozó intézkedé­seit egyáltalában nem érinti, önkényt következik, hogy ha ilyen részvény­társulat csődbejutása folytán ügyleteit megszünteti, az e miatt támasztott követelések elbírálásánál a keresk. törvények nem mellőzhetők, a mint hogy alperes azokat e tárgyalás során védelmül felhozta. Ugyanis : Curiai döntv. po'gáii ügyekb. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom