Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

56 fóld-váltság felszámításának van helye s erre vonatkozólag a sok­szor felhívott törvényczikk 22. §-ának b) pontja alkalmazást nem nyerhet. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1886. évi május hó 21-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 18-án tartott tel­jes ülésben. 126. A gazdatiszteket egy évi felmondási idö illeti meg. 1885. szeptember 15. 738. p. sz. Cs. Rezső felperesnek a szepesi káptalan alperes ellen 2984 frt é> jár. iránti perében •—• a lőcsei kir. törvényszék a következő ítéletet hozta : Felperes keresetével feltétlenül elutasittatik és tartozik alperes káp­talannak 75 frt 50 krban mérsékelt perköltséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Felperesi ügyvéd munkadija és kész­kiadása saját fele irányában 80 frt 50 krban, alperesi ügyvéd hasondija és készkiadása szintén saját fele ellenében 75 frt 50 krban állapittatik meg. Indokok: Az egy évi tiszttartó-fizetés s illetve annak 1879. évi 2/3-dára eső rész megfizetése iránti kereseti kérelmével felperes el volt utasítandó. Mert alperes tagadásával szemben a per során oly adatot vagy bizonyítékot, melyből alaposan következtethető lenne, hogy alperes felpe­resnek, mint volt tiszttartójának, az elbocsátás után következő évre járó teljes fizetést adni köteles lenne, — fel nem hozott, annál kevésbé bizo­nyított, a mennyiben azon puszta föltevése, hogy az A. alatti szerint kine­vezése véglegesnek mondatik •— egymaga, tekintve, hogy ezen kinevezés folytán a szolgálati viszony és az abból folyó jogok és kötelezettségek külön szerződéssel szabályozva nem lett •—• alperes ellenében bizonyítékul nem vétethetett —• és mert felperes a per során alperes tagadásával szem­ben azt sem igazolta, hogy felmentése folytán a D. alatti határozatban tűzött határidőn belől a számadást elkészítette s átadta volna — s így az okmányok átadása s végleges felmentése körül tanúsított alperesi késedel­mes eljárásra fektetett kártérítési igénye jogilag indokoltnak nem tekint­hető annyival inkább, mivel alperes a felmentés körüli eljárását felperes­sel szemben a C. és I). alattiakkal indokolta — ezek tekintetbe vételével tehát felperesnek az 1879. évre irányzott kártérítési igénye jogalappal nem birván •— egyedül azon kérdés jöhet eldöntés alá, van-e felperesnek és minő időszakra igénye tiszti állásától való egyoldalú fölmentés folytán alperes ellenében ? A gazdasági tisztviselők — szerződés hiányában — rendszerint egy gazdasági évre szegődötteknek tekintendők ; elbocsátásuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom