Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

55 ben bel- és kültelki állományokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszonynak megszüntetéséig úrbéri szolgálmányok teljesítése mellett birattak, tekintettel az 1871 : LIII. t.-cz. 14.. és 22. §§-ai rendelkezésére, van-e helye a maradvány föld-váltság fölszámitásának ? (^ür urb' számboz) Határozat. Oly községekben, melyekben bár a Mária-Teréziai úrbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az úrbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiségben bel- és kültelki állományokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszony megszüntetéséig telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birattak, az úrbér tényleg behozottnak tekintendő s ily községekben és állományokra nézve a maradvány föld-váltság felszámításának az 1871 : LIII. t.-cz. 22. §-a bJ pontjának szem előtt tartása mellett is van helye. Indokok. Úrbéri földbirtoknak az 1871 : LIII. t.-cz. i-ső §-a szerint nemcsak az úrbéri táblákba beiktatott jobbágy- és zsellér-telkek, hanem azok is veendők, melyek későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által ilyeneknek minősíttettek, akár voltak ezek úrbéri, akár urbért pótló szerződési elbánás alá vetve. Ezen alapszabálynak szem előtt tartása mellett és különös tekintettel arra, hogy az úrbér az ország némely területén nem a Mária-Terézia idejében, hanem mint p. o. a bánátusi Temes, Torontál és Krasssó megyékben későbben és akkor is a telki járandóság különleges megállapítása mellett lépett életbe, mely különleges intézkedés ezen megyékre nézve az 1S32/0 : V. t.-cz. . I. §-ában is kifejezést nyert. Tekintettel továbbá arra is, hogy az 1871 : LIII. t.-cz. 14. §-ának értelmében mindazon földek, a melyeket a volt jobbágyok az úrbéri állománynak akár az úrbéri táblában foglalt, akár későbbi rendbeszedés alkalmával megállapított mérvén felül bírnak és a melyekből az 1848. évig fennállott törvények szerint a volt földesúr uj telkeket tartozott volna alakítani, a mennyiben foglalásnak, irtványnak, puszta teleknek, bérföldnek, censualis avagy haszonbéri birtoknak nem tekinthetők: úrbéri maradvány-földeket képeznek. Ebből kifolyólag mindazon földmennyiségre nézve, mely a meghatározott mértéken felül a volt úrbéresek kezén találtatik és a fennebbi pontban felsorolt minősítés alá nem esik, a maradvány-