Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

34 előhozza, illetőleg ezek folytán tagadásban van, hogy az alapperbeli követelés valódi, a midőn annak mennyiségét, jogczimét megczáfolni igyekezik az általa felhozott okmányok folytán, ezzel kapcsolatosan hivatkozik perujitó felperes több rendbeli Ítéletekre, melyek szerint F. József, a kivel is a kérdéses épület elkészítésére megalkudott, őt 1675 frt összeg erejéig beperelte, holott csak 331 frt 70 krt volt köteles neki megfizetni, és hogy ő nála ezen összeg erejéig több rendbeli letiltások történtek, és hogy az általa a hivatkozott letéteményezések által F. József irányában elvállalt és háza felépítéséből eredt tartozásnak megfelelt, minélfogva semmivel, annál kevésbé S. Ferencznek tartozik ; —• tagadja, hogy jogi és üzleti viszonyban állott vele. Ujitott alperes perújítással élő felperesnek ebbeli állításait egyenkint és összesen tagadja és a per érdemébe bocsátkozván, előadja, miszerint perujitó felperes az alapperbeli kezességet elvállalta ; az akkor történt, a midőn F. József részére ezen kész asztalos-munkák, nevezetesen ajtók, ablakok stb. A. Miklós perujitó felperes házában lettek volna alkalmazandók, akkor ő perujitó alperes meggyőződést szerzett arról, hogy vállalkozó és munkaadó között a kikötött bér kifizetése, illetve a ház építési módja iránt vita támadt —• ezen kész asztalos-munkák szállítását, s miután perujitó felperes és F. József között egyenetlenségek támadtak és F. József fizetési képességében garantiát sem látott, megtagadta. Ekkor történt csak az, hogy perujitó felperes perujitó alperest felhívta, hogy csak hagyja nála a kérdésben forgó asztalos munkákat, majd ő magára vállalja, hogy a mennyiben F. József a perujitó alperesnek követelését ki nem fizetné, mint kész fizető kezes fogja ő kifizetni perujitó alperest. Alperes ezen bizonyítéka helyreállítására több rendbeli tanukra is hivatkozott, melyek a per során ezen körülményekre nézve hit alatt kihallgatva is lettek. A mondottakból kiderül, hogy perujitó felperes F. József építőmester szemközt, illetőleg perujitó alperes ellenében, (mint egy harmadik személy iránt) oly ígéretet tett, illetőleg ezen ígéret folytán oly formán jótállott, hogy kötelességét az adott ígérete szerint a törvény értelmében teljesítenie kellett (illetőleg teljesíteni azt köteles let: volna), de mivel azt már is perujitási keresetben és ugy továbbá a per folyama alatt tagadásba vette és perujitó alperes a hivatkozott és hit alatt kihallgatott tanuk által sem volt képes oly bizonyítékot előállítani (mert ezen tanuk, bár nem aggályosak, mégis egy és ugyanazon üzletből valók, mely a per kimenetele által érdekelve van): ennél fogva a per kimenetelét csak a főeskütől, hivatkozással az 1868. évi LIV. t.-cz. 230., 232., 234. §§-aira, kellett függővé tenni és azt perujitó felperesnek még annál is inkább odaítélni, -mert mindkét félnek saját érdeke forog fenn. A perköltség és ügyvédi munkadij iránti inkézkedés a pts. 251. és 252. §§-ain alapszik. A budapesti k i r, ítélő t á b 1 a a következőleg ítélt: Az első bíróságnak Ítélete a perbeli képviselők munkadijának és