Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

18 leveleken) kivül minden más okirat tartalmának valóságát, ha az tagadásba vétetett, nem az, ki arra hivatkozik, hanem annak ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a tartalma nem való, a kiállító köteles bizonyítani. Okok: A ptrts. 166. §-ának rendelkezése szerint a magánokirat bármilyen alakban van kiállítva, mindig bizonyít a kiállító ellen, ha valósága kétségbe nem vonatott vagy bebizonyíttatott. A 167. §. pedig akként rendelkezik, hogy magánokirat, melynek tartalmát tagadja az ellenfél, ugy szolgál bizonyítékul: a) ha a?t sajátkezüleg irta és irta alá, vagy b) ha az idegen kézzel irt okiratot két előttemező tanú jelenlétében irta alá vagy azok előtt utóbb az aláírást sajátkezű aláírásának ismerte el a kiállító. A perrendtartásnak eme két intézkedése ugy, a mint az általánosságban szerkesztve van, egymással határozott ellentétben áll, ezen ellentét tehát csak a bizonyítási elmélet általános szabályai és a ptrts. további intézkedései alapján szüntethető meg. A bizonyítási elmélet általános szabályai szerint a vélelem a mellett szól, hogy a kiállító által sajátkezüleg aláirt okirat tartalma való, ezen vélelem ellen tehát a bizonyítás azt terheli, a ki a tartalmat tagadja; a ptrts. 169. ij-a szerint pedig az adóslevél ellen, mely a 167. és 168. §§-ban kijelelt kellékeknek megfelelőleg van kiállítva : a kölcsön le nem lett számítása vagy a kötelezettség fenn nem állása miatt csak ugy van helye a kifogásnak, ha azt a perbe fogott bizonyítja. Ezek következtében ki kellett mondani, hogy a bizonyítási elmélet általános szabályaira alapított 166. §. az adósleveleken kivül minden más sajátkezüleg aláirt okiratokra nézve szabályt képez, s igy ezen okiratok tartalmának valóságát nem az, a ki arra hivatkozik, hanem annak ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a tartalom nem való, a kiállító tartozik bizonyítani, és hogy a 167. §. •a) és b) pontjában foglalt intézkedés csupán az adóslevelekre nézve képez az általános szabály alól kivételt. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1885. évi deczember hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1886. évi január hó 22-én tartott teljes ülésben. 110. 29. számú döntvény. Alkalmas ható-e az 1881: L1X. f.-czikknek 6. §-a a telekkönyvi rendtartás I. Rész j. §-ának i-sö pontja alá tartozó, telekkönyv kiigazítását tárgyazó keresetekre is, avagy azok ezentúl is