Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

7 külön-külön 30 forint 65 krajczárban saját feleik ellenében megállapíttatik. Indokok : Alperes tagadván a kereseti állítást, hogy a kereset alapjául szolgáló vételi ügylet feltétlenül létrejött volna, felperes tartozott azt bizonyítani, hogy az általa állított vételi ügylet feltétlenül létrejött. Minthogy pedig a felperes által az irányban kinált föesküt alperes a bizonyítandó döntő tény természetéből folyólag azon hozzáadással, hogy a kérdéses ügylet »feltétlenül« létre nem jött, el is fogadta: ennélfogva ezen per kimenetele az alperes czég részére megítélni kellett főeskü le vagy le nem tételétől volt függővé teendő. Ha pedig alperes czég a főesküt leteszi s igy bizonyítva leend, hogy a kérdéses vételi ügylet feltétlenül meg nem köttetett, az esetre felperest alaptalan kereseti egész követelésével elutasítani, s mint általában pervesztest, a perköltség megfizetésére kötelezni kellett. Ha azonban, alperes czég az esküt le nem teszi, s ekként bizonyítva leend, hogy a vételi ügylet feltétlenül létrejött, az esetben alperes a kereseti követelés Vs-ád részének megfizetésében, az alsó bíróságok ítéleteiben felhozott indokok alapján elmarasztalandó, felperes pedig követelésének */s részével, ugyancsak az alsó bírósági Ítéletek indokainál fogva, mint időelőttivel elutasítandó, de a perköltség ez esetben kölcsönösen megszüntetendő volt. 107. A valódinak bebizonyult adásvételi szerződés, ha nincs is a ptr. 167. §-a minden kellékével ellátva, bizonyít a kiállítók ellen a ptr. 166. §-a értelmében. Bizonyítja különösen azon szerződés tartalmának valóságát már az is, hogy a vevő a vett tárgyat a szerződés kelte után birtokába vette s birtokolta hosszabb ideig, az eladó pedig más jogügyletet vagy önkényes foglalást nem mutat ki. Az eladók, midőn szavatosság terhe alatt arra kötelezték magokat, hogy az eladott, de nevökre még nem telekkönyvezett ingatlant magokra s a vevő nevére átíratni fogják : egyetemleges kártérítéssel tartoznak, ha az egyetemlegesség nem köttetett is ki, a vevőnek, ki az átírás elmulasztása folytán, harmadik személyek időközben szerzett jogainál fogva, a vett ingatlan birtokától elesett. A foglaló kétszerege után kamat nem követelhető. Kártérítéssel tartozik másodsorban a vevőnek nem csak az, ki az eladókért jótállást s kezességet vállalt, hanem a jótállónak neje is akkor, midőn férje minden vagyonát reá ajándékozás utján átruházza s ezáltal a kielégítési alapot a vevő elöl rosszhiszemüleg elvonta. 1885 november 4. 2473. p. sz. Dr. G. Samu felperesnek J. Illés és neje i-ső- és 2-odrendü, továbbá