Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

>;2 ről, mint maga mondja, nem tudta, hogy van-e még benne löveg vagy nincs ? •— a nélkül vette kezébe, hogy annak csövét oly irányba helyezte volna, például: felfelé, mely irányban kártétel nélkül sülhetett volna kir — ismerve az eszköz veszélyes voltát •— oly gondatlanságot követett el, melynek következményeért felelősséggel tartozik. Ugyanazért vádlottat a gondatlanság által okozott emberölés vétségében vétkesnek kimondani, s tekintettel büntetlen előéletére és azon körülményre, hogy a bekövetkezett szerencsétlenségnek B. Sándor azon gondatlansága, hogy töltött fegyverét emberek között minden felügyelet nélkül a szabadban hagyta — szintén okozója volt, —• a kiszabott szabadságvesztés-büntetésre elitélni és a felmerült költségek megtéritésében elmarasztalni kellett. A budapesti kir. i t é 1 ő tábla következőleg itélt: A felebbezésben foglalt azon állítást, mintha a forgópisztoly szerkezetének szakértők által leendő megvizsgáltatását megtagadó tvszéki határozat ellen a végtárgyalás folyamán semmiségi panasz jelentetett volna be, a végtárgyalási jegyzőkönyv megczáfolván: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. k i r. C u r i a következő ítéletet hozott: Tekintve, hogy vádlott a vizsgálat folyamán tett vallomása szerint (n. II. sz.) S. Ferencz pisztolyából —- a vád tárgyát képező cselekményt megelőzőleg — két lövést tett, mi a lőfegyver kezelése körüli ismeretére enged következtetni s igy azon körülmény, váljon a vádbeli cselekmény eszközéül szolgáló forgópisztoly könnyen elsülő szerkezettel bír-e vagy nem ? a cselekmény elbírálásánál jelentőséggel annál kevésbé lehet, mert az kétségtelen a vádlott beismeréséből, hogy ama pisztolyt lövéstétel végett vette kezébe és az az ő kezében sült el ; tekintve továbbá, hogy a gondatlanságból elkövetett cselekményeknél, miután azoknál a szándékosság hiányzik, a büntetlen előélet ép oly kevéssé képezhet enyhítő körülményt, mint a hogy a rovott előélet nem szolgálhat súlyosítóul s ehhez képest az alsóbiróságilag a vádlott javára a büntetlen előéletre alapított enyhítő körülmény helyesnek el nem fogadható ; azonban tekintve, hogy vádlottat annak folytán, mert az emberi életre veszélyes lőfegyvert több ember közelében csövével nem fölfelé irányozva tartotta, és hogy e mulasztásának emberélet esett áldozatul, nagyfokú és az alsó bíróságilag kimért büntetéssel arányban nem álló gondatlanság terheli: büntetése egy évi fogházra felemeltetik, egyebekben pedig a budapesti kir. itélő tábla ítelete indokainál fogva helybenhagy atik.