Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

20 A most előadottak alapján vádlottat a megvesztegetés vétségében — és pedig arra való tekintettel, hogy a vétség még az uj B. T. K. életbe­lépte előtt követtetett el, a B. T. K. 2. §-ához képest fogházzal büntetni; tekintettel arra, hogy a megvesztegetés a B. T. K. 470. §-ának második bekezdéséhez képest vizsgálóbírói teendőkkel megbízott törvényszéki jegy­zővel szemben — és pedig a végett, hogy az kötelességét megszegje —• követtetett el s tekintettel végül, hogy a feltolakodó erőszakossággal elkövetett megvesztegetés folytán Gy. Miklósnak önlelkével való megha­sonlása idéztetett elő, mely végre az öngyilkossághoz vezetett: vádlott a fent kitett büntetéssel sújtandó volt. Mindazonáltal a büntetés kimérésénél tekintetbe vétettek a vádlott mellett szóló enyhitő körülmények is, és pedig különösen az, hogy a meg­vesztegetést vádlott a neje érdekében követte el, és hogy büntetlen előéletű. A budapesti k i r. i t é 1 ő tábla a következőleg itélt: A kir. törvényszék Ítéletét a kir. itélő tábla részben megváltoztatja és tekintve, hogy a vádbeli cselekmény a magyar büntetőtörvénykönvv­nek életbelépte előtt követtetett el, s akkor az olyan törvényszegés csak egynemű és a B. T. K. 470. §-ban meghatározottnál rövidebb tartamú bün­tetéssel fenyíttetett; a kir. tábla az elsőbiróságilag kiszabott pénzbüntetést mellőzi, a fogház-büntetést pedig két évre leszállítja ; ugyanazon ítéletnek többi részét azonban indokainál fogva helybenhagyja. A m. k. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A vádlottra kiszabott büntetésre vonatkozólag mindkét alsóbb bíró­sági ítélet megváltoztatik s vádlott hat havi fogházra ítéltetik. Egyebekben a kir. táblának felebbezett ítélete az ott elfogadott elsőbirósági indokok­ból helybenhagyatik. Indokok : Gy. Miklós öngyilkossága és a vádbeli vétség közt nem létezik, büntetőjogi értelemben, semmi oki összefüggés ; mert azonfelül, hogy büntetőjogi felelősséget egyáltalán csak oly eredmény állapit meg, mely az elkövetett bizonyos cselekmény közvetlen folyományát képezi, vagy legalább, a dolog természetes rendje szerint abból következni szokott, —• az öngyilkosság és egy harmadik személy­nek ténykedése pedig, kizárólag csak a B. T. K. 283. §. első bekezdé­sének eseteiben —• melyek közül vádlottat egy sem terheli —• hozható összefüggésbe : vádlott, Gy. Miklós öngyilkosságát, a törvény emiitett ke­retén kivül eső legtávolabbi okok által sem mozdította elő s annak elő­idézését nemcsak nem szándékozhatta, hanem annak bekövetkezhetésére nem is gondolhatott ; mert a bűnvádi eljárás megindításának alapjául szolgáló levélben előadott tényállás szerint Gy. Miklósnak a vádlott által lett megvesztege-

Next

/
Oldalképek
Tartalom