Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

S3 tartása elegendő a közvégrendeletek jegyzőkönyvi alakját és a jegyzőkönyv fölvételének módját illetőleg. Ellenben a közvégrendeletek fölvételénél előforduló teendők anyagát és a jegyzőkönyvbe foglalt okirat belkellékeit illetőleg a járásbíróságok kötelesek mindazon szabályokat megtartani, a melyeket a közjegyzőnek a végrendelet fölvételénél az 1874: XXXV. törvényczikk VII. fejezete szerint megtartani kell. Ezekhez képest kimondani kellett, hogy 1. a járásbíróságok közvégrendeletek fölvételére kivétel nélkül jogositvák; 2. a közvégrendeletek fölvételénél a járásbíróságok az 1874. évi XXXV. törvényczikkben előirt módon kötelesek eljárni és csak az okirat külalakját illetőleg tartoznak a bíróságokra nézve fennálló szabályokat alkalmazni. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1884. évi ápril hó 3-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápril hó 25-én tartott teljes ülésben. 43. x. A fiágra hagyományozott nemesi jószágért fizetett impetrationalis sommá, melynek visszafizetése magszakadás esetére a nőági utódoknak az adománylevélben »sub evictione fisci regii* biztosíttatott, bekövetkezett magszakadás esetében oly örökségét képezi a nőági utódoknak, a melyből első sorban fizetendők ki a koronára visszaszállott jószág volt tulajdonosának adósságai. A fiscus evictiója az adománylevélben nem azt jelenti, hogy a nőági utódok minden esetben mentek az adósságok terhétől, hanem azt, hogy a fiscus szavatol nekik az impetrationalis sommáért — mások netaláni törvényellenes cselekményeivel szemben. Oly esetben pedig, midőn egy részről a nőági utódok követelik az impetrationalis sommát s a beruházások értékét, s másrészről a magvaszakadt adományos fivéreinek utódai igénylik fiági örökségkép adományi czímen s családi egyezmények alapján a jószágot és ennek folytán a két rendbeli igénylők s a fis cus közt peregyesség jő létre, melyben mindkét rendbeli igénylők az államkincstár irányában minden további igényeikről lemondanak s kapja mindegyikök bizonyos részekben a jószágot : ily esetben úgy a nőági utódok, mint a fivérek utódai is a magvaszakadt tulajdonos örököseinek tekintendők s mint ilyenek egyetemlegesen, örökségők erejéig köteleztetnek az adósságok fizetésére. 2. Az alapitó visszavonhatónak jelentvén ki alapitó levélé ben az alapítványt azon esetre, ha az kifejezett szándékával ellenkezően kezeltetnék: az örökösök az alapitványi tőke lefizetését csak azon esetben tagadhatják meg, ha az alapitó czélzatával 6*