Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

66 fejében hagyományozott 1000 frtot az egész hagyaték fele értéke, azaz 3852 frt 75 krra kiegészíteni s ebben alpereseket a nem kifogásolt egyetemleges kötelezettséggel marasztalni kellett. Alperes részéröli azon érvelés, hogy az országb. értek. 7. §-a szerint a szülő csupán leszármazó egyenes örököse fenlétében van végrendelkezési jogában korlátozva, s igy elsőrendű alperes is mint leszármazó Örökös törvényes örökösödésre jogosult levén, a köteles rész kiszámításánál két örökös fenléte veendő alapul, — birói figyelembe nern jöhet, mert az országb. értek. 7. §-a szerint a kötelesrész felét teszi annak, a mit a leszármazó örökösök örökhagyó után ennek végrendelet nélküli halála esetén öröklenének; már pedig az országb. értek. 9. §-ának intézkedéséhez képest végrendelet nem létében az örökhagyónak minden vagyona csupán a törvényes leszármazó örökösökre száll, s igy végrendelet hiján elsőrendű alperes nem is örökösödvén, a köteles rész kiszámításánál az ö törvényes osztályrésze mint nem létező nem is szerepelhet. Az örökhagyó halála napjától számított haszonvételekhez örökrésze után az örökösnek joga levén, azok ez okból voltak felperes javára megítélendők; ellenben a perköltségek a vérségi összeköttetésnél fogva kölcsönösen megszüntetendők. A budapesti kir. itélö tábla az első bíróság Ítéletét a perköltségre vonatkozó nem neheztelt részének érintetlenül hagyása mellett, egyebekben oly változtatással hagyta helyben, hogy alperes tartozik a felperesnek hagyományozott 1000 frtot 926 frt 3772 krral 1926 frt 37x/2 krra kiegészíteni, s ezen összeget 1880. évi deczember 10-étöl járó 6% kamatával együtt felperesnek megfizetni. Indokok : Tekintve, hogy a fennálló törvényes gyakorlat szerint a házasságon kivül született gyermek anyja után annak hagyatékából a törvényes gyermekekkel egyenlő örökösödési joggal bir ; — tekintve továbbá, hogy örökhagyó hagyatéka végrendelet nem létében a fentebb jelzettek szerint peres felek között egyenlő részben lett volna megosztandó, minthogy azonban örökhagyó végrendeletében felperesnek csupán 1000 frtot hagyományozott, a mely hagyomány, tekintettel a hagyaték 7705 frt 50 kr. értékére, felperesnek az ideigl. törv. szabályok 7. §-a által biztosított törvényes osztályrészét sérti: ennélfogva felperesnek törvényes osztályrésze a hagyományozott összegnek 1926 frt 37J/2 krra való kiegészítése által megállapítandó és alperes az öröklés megnyílta napjától számított 6% kamattal együtt azon összeg kifizetésére kötelezendő volt. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: A budapesti kir. itélö tábla felebbezett Ítélete megváltoztatik, s az első biróság ítélete hagyatik helyben indokainál fogva s különösen azért: mert a birói gyakorlat a törvénytelen gyermekek öröklésére