Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)
57 pitandó közadós F. Dezsőnek a C. alattiból kitetsző beismerése által, melyet hathatósan támogat azon körülme'ny, hogy a kérdéses árúkat felperes azonnal átvette, kizárólagos rendelkeze'se alatt álló raktárában elhelyezve most is birtokolja a nélkül, hogy alperes részéről igazoltatott volna, hogy az átadott 50 zsák rizs e's ke't zsák kávé elhelyezése tárgvában közadós és felperes között nem zálog-, hanem pusztán bérleti szerződés létesült volna. Tekintve pedig, hogy a váltótörv. 106. §-a értelmében a váltóbirtokos magát azon tárgyakból, melyekre magánúton zálogjogot nyert, váltói uton követelésére nézve kielégíteni még azon esetben is joggal bir, ha az adós időközben csőd alá került, s hogy ennélfogva a jelen perbeni eljárásra ezen kir. törvényszék mint váltóbiróság illetékes: alperes alaptalan kifogásainak elvetése és a kibocsátott sommás végzés hatályának fentartása mellett, a valódiság tekintetében nem kifogásolt és minden törvényes kellékkel biró A. alatti váltó alapján a kereseti töke és járulékainak megfizetésére a kézizálogul szolgáló árúkra vezetendő végrehajtás terhe alatt kötelezendő volt. A perköltségben való marasztalás a pervesztességgel indokoltatik. A budapesti kir. itélö tábla az első bíróság Ítéletét megváltoztatta és a kibocsátott sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett felperest keresetével elutasította, a perköltséget pedig kölcsönösen megszüntette. Indokok: Az elsöbiróság által helyesen kifejtettek szerint bizonyítottnak veendő ugyan, hogy a keresetlevélben érintett árúk F. Dezső által felperesnek a kereseti váltókon alapuló követelésére kézizálogul adattak ; ezen zálogszerződés azonban az 1881. évi XVII. törv.-czikk 27. §-ának 3. pontjához képest, miután alperes csödtömeggondnok annak érvényét az 1881. évi XVII. t.-czikk 26. §-a alapján kifogások alakjában megtámadta, hatálytalannak tekintendő ; mert a zálogszerződés az 1882. évi június 12-én történ csödnyitást közvetlenül megelőző 15 napon belül keletkezvén, felperesnek a törvény fentebb idézett szakasza rendelkezéséhez képest kimutatni kellett volna, hogy követelésének biztosítását kívánni jogosítva volt; ily jogot azonban azon körülmény, hogy F. Dezsőnek a kereseti váltók alapján hitelezőjévé; vált, a követelésnek záloggal biztosításához egymagában meg nem állapit. Ennek hiányában felperes tartozott volna oly tényeket iga-, zolni, melyekből jogszerűen következtethető, hogy a kérdéses jogcselekmény idejekor az időközben csőd alá került adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomással nem bírt; ily tényeket azonban a csödtömeggondnok tagadásával szemben nem igazolt. A perköltség azért volt kölcsönösen megszüntetendő, mert alperes a felebbezésben felperesnek perköltség megfizetésében elmarasztását nem kérte.