Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

55 közkereseti társaság a czég egyik tagjának elhalálozása folytán ugy feloszlottnak, hogy az tovább folytatható ne legyen, nem tekinthető, és enne'lfogva felperes mint magánhitelező, kinek a törvény az adós társasági tag halála folytán több jogot, mintha az me'g életben volna, a társaság ellenében nem biztosit, a társaságnak feloszlását ez alapon nem kérelmezhetvén, a feloszlást egyedül a keresk. törv. 95. és 101. §§-ai alapján és csupán a 101. §-ban foglalt feltételek mellett, tehát a törvényben előirt 6 havi felmondás előrebocsátása után követelheti, magától értetvén, hogy a társaságnak életben maradt és a társas üzlet tovább folytatásához ragaszkodó tagjai a keresk. törv. 107. §-ában engedett választási jogukat, tekintet nélkül arra, hogy az adós társasági tag elhalálozott, felperes mint magánhitelező irányában jogszerűen érvényesíthetik. Ezek alapján felperes kereseti kérelmének helyt adni nem lehetvén, az elsöbirósági ítéletet helybenhagyni kellett. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: A kir. itélö tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok : A kereskedelmi törvény 98. §-ának 2. pontja rendeli, hogy a közkereseti társaság feloszlik, ha valamelyik tagja meghal, a mennyiben szerződésileg ki nem köttetett, hogy a társaság az elhunyt tag örököseivel folytattassék. Ezen rendelkezés oka abban rejlik, hogy a közkereseti társaság rendszerint főleg az egyes tagok személyes tulajdonságaira való tekintettel köttetik és igy valamelyik tag elhaltával a társaságnak egyik lényeges létoka megszűnik. Ezen rendelkezés tehát csupán a társasági tagok érdekeinek megóvását czélozza, miből önként következik, hogy nem lehet azt feltétlenül kötelezőnek tekinteni, vagyis hogy nincs kizárva a lehetősége annak, hogy a többi társasági tagok és az elhunyt tag örökösei közös megállapodás utján a társaság feloszlása helyett más módot válaszszanak az ügy rendezésére. Ez vagy akkép történhetik, hogy az elhunyt tag örökösei annak helyébe a társaságba belépnek, vagy akkép, hogy az életben maradt tagok a közkereseti társaságot tovább folytatják és az elhunyt tag Örököseit ennek illetménye tekintetében kielégítik. A jelen esetben özv. H. Ignáczné és Jakab első- és másodrendű alperesek mint az Jgnácz H. et Sohn* czégü közkereseti társaság fenmaradt tagjai és egyszersmind elhalt H. Henrik társasági tag Örökösei a többi örökösök H. Gusztávné szül. H. Antónia és K. Emiiné szül. H. Emma 3-ad és 4-ed rendű alperesek beleegyezése mellett kijelentették, hogy ők a közkereseti társaságot folytatni akarják. Ezen közös akaratnyilvánítás ellenében a társaság feloszlását azon oknál fogva, mert H. Henrik meghalt, bíróilag kimondani nem lehet. Mert felperesnek mint H. Henrik magánhitelezőjének nincs joga azt ezen az alapon követelni. A jogok, melyek egyes társasági tagok