Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

44 a kis-jenöi kir. járásbíróság a következő Ítéletet hozta : Ha elsőrendű alperes Seb.. Károly póteskűt tesz arra, hogy midőn felperes a kész és nyers téglát, ugy az összes téglavetési felszereléseket alperestől meg-, illetve átvette, ugyanakkor a 3. sz. szerződésnek azon része, hogy alperes százezer darab téglát köteles szállítani felperes részére, hatályon kivül helyeztetett és az emiitett százezer darab téglára felperes által alperesnek adott 200 frt foglaló ugyanakkor a készletek és felszerelvények árába betudatott és elszámoltatott, akkor felperes elsőrendű alperes irányában keresetével elutasittatik stb. Másodrendű alperes S. Márton irányában feltétlenül elutasittatik stb. Indokok: Mert bár első r. alperes az általa nem kifogásolt .'5. a. szerződés szerint százezer db. tégla szállítására kötelezte magát, erre felperestől 200 frt foglalót fel is veti, úgyde első r. alperes azon védekezését, hogy felperes a 3. alattinak létrejötte után pár hétre azon területet az összes készletek és felszerelvényekkel, hol a szállítani kötelezett százezer db. téglának kellett volna termeltetni, első r. alperestől meg-és átvette, figyelembe kellett venni, mert hogy ez csakugyan megtörtént, felperes sem tagadta; de V. János tanú is bizonyítja, hogy a téglagyártás után mintegy két hétre első r. alperes felperessel a téglagyártás helyén megjelent és előbbi kijelentette, hogy az összes téglákat, a gyárt és felszerelvényeket felperesnek átadta és kinyilvánította, hogy jövőre ott felperes lesz a gazda és ettől fogva tényleg felperes fizette a munkásokat is. A 3. alatti kötése és az utóbb keletkezett adásvétel közt továbbá csak párheti idő lévén, ez alatt physikailag is alig lehetett annyi idő, hogy e. r. alperes a 3. alattiban kötelezett százezer darab téglát elkészíthette és szállíthatta volna felperes részére, később pedig azon területnek és felszerelvényeknek, a honnan és a mivel a szállítani kötelezett tégla termelendő lett volna, adásvétel utján felperes levén tulajdonosa, ez már magában a 3. a. szerződésnek azon pontját, mely szerint e. r. alperes felperesnek téglát termeljen és szállítson, hatályon kivül helyezte. Ezekből kifolyólag a jogvélelem a mellett nyilvánul, hogy midőn az emiitett s felperes közbejötte mellett létrejött adásvétel által alperes a kérdéses téglának általa leendő előállításának lehetőségétől is megfosztatott, ugyanakkor a felek közt ezen téglaszállitás és a felperes által fizetett 200 frt foglaló iránti kérdés is rendeztetett. Ezen e. r. alperes mellett bizonyító körülményeket félbizonyitékul venni és részére a pótesküt megítélni kellett stb. Másodrendű alperes irányában felperes feltétlenül elutasítandó volt; mert azt, hogy ezen alperes jelen ügyben mint szavatos befolyt volna, felperes a tárgyaláskor nem is állította, annál kevésbbé bizonyította stb.