Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

200 határozni és pedig a nélkül, hogy e részbeni jogának érvényesítése a csődbíróság valódisági Ítéletének meghozatalától lett volna feltételezve ; tekintve továbbá, hogy az idézett törvényszakasz 3-ik pontja szerint a bünvizsgáló biró feladata azon esetben, ha a vagyonbukott vagyonállapotát a csődbíróság előtt még föl nem fedezte volna, öt a vizsgálat rendén ez iránt kihallgatni ; tekintve végre, hogy A. János elsőrendű vádlott a vizsgálat során be is vallotta, hogy 15,780 frt 89 kr. fedezetlen tartozása marad fenn, melyet minthogy semmi vagyona sincs, képtelen megfizetni, s hogy ez okból a csődbíróság 1880. évi deczember 9-én hozott ítéletével, vagyon hiánya miatt ellene a csődöt meg is szüntette ; a szegedi kir. törvényszék merőben törvény- és szabályszerűleg járt el, midőn a bukás minősége fölött határozott. Minthogy pedig a vizsgálat rendén fölmerült súlyos gyanúokok a vádlottak vád alá helyezésére elégséges alapot szolgáltattak : a kir. táblának, a már rég hatályon kívül helyezett törvények alapján hozott végzése megváltoztatásával a szegedi kir. törvényszék végzése volt indokainál fogva helybenhagyandó, 74. 42. számú döntvény. Alkalmazhat ó-e a B. T. K. 54. §-a második bekezdésének rendelkezése a^on esetekre, melyekre vonatkozólag a törvény — eltéről eg az 55. %-tól — nem ^hivatalvesztést«, hanem »a viselt hivatal elvesztését* rendeli? 659., 6271/1883. B. és 5670/1884. B. számokhoz. Határozat. Tekintve, hogy a B. T. K. 54. § ának második bekezdését, mely azt mondja ki: »hogy azon esetekben, midőn a biró által megállapított büntetés hat havi fogházat, vagy hat havi államfogházat nem halad felül, a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése mellözhetö«, az eredeti javaslat nem tartalmazta, hanem ezen alinea az országgyűlés határozata folytán vétetett fel a törvénybe; tekintve, hogy az országgyűlési tárgyalásokból kitétszöleg, a most emiitett új (54. §. második) bekezdés csak az azzal egybefüggöleg tárgyalt 55. 56. §§-ok általános rendelkezésére vonatkozott, s nem egyszersmind a törvényjavaslat különös részében meghatározott (442. §.) azon egyes esetekre is, melyekben a hivatalával vagy állásával visszaélt, vagy egyébként — a B. T. K.-ben meghatározott bizonyos cselekmény vagy mulasztás következtében megbizhatlanná vált hivatalnok, viselt hivatalában, állásában — a 202., 412. és a 484. §§-okhoz utólag