Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)
188 Mert N. Lajosné V. Mátyást lopással vádolta, s nem a B.T.K. 227. §-ába ütköző cselekme'ny elkövete'sével, következőleg vádlott B. Antal is az elönyomozást csak az állítólagos lopás miatt indította meg s V. Mátyást ennek folytán tartóztatta le. Minthogy pedig a rendőri hatóság nincs jogosítva olyan elönyomozást, melynek tárgyát a bíróság eldöntése alá tartozó büntetendő cselekmény képezi, megszüntetni vagy azt önkényesen minősíteni s minthogy ezekhez képest B. Antal rendőrkapitány hatáskörén kívül intézkedett midőn a szóban levő elönyomozást megszüntette és az iratokat az irattárba tétetni rendelte : ennek következtében mindenekelőtt az ügynek ez irányban való szabályszerű véglegezését kellett elrendelni, mely nélkül a V. Mátyás részéről a nevezett rendőrkapitány ellen emelt panasz sem jöhet alapos eldöntés alá. 67. 38. számú döntvény. Elhet-e a bírósági határosatok ellen Jelebbekéssel a\on fél, ki választói jogának szabad gyakorlatában megakadályozása miatt (B. T. K. 178. §.) feljelentést tett, egyálialjában s különösen a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla hatósága területén hatályban lévő büntető perrendtartással szemben? 7870/1883. B. számhoz. Határozat. Tekintve azon általános érvényű — a törvények concordantiájára vonatkozólag mellözhetlen jogszabályt, mely szerint a magánjog a közjognak van alárendelve akként, hogy ez utóbbi a magánjognak vele ellentétes rendelkezéseit önnön hatályával érvényből kihelyezi (»jus publicum derogat juri privato«, továbbá »jus privatum sub tutela juris publici latet«); tekintve, hogy azon választási törvények, melyekalapján rz országgyűlés képviselőháza létre jön, vagy bizonyos közigazgatási hatóságok alakittatnak, illetőleg ennek közegei hivatalos állásukat nyerik: az ország közjogának lényeges alkatelemét képezik ; tekintve, hogy a B. T. K. VIII. fejezete azon rendelkezéseinek, melyek által a 178. §-ban megjelölt választásokra vonatkozó, a törvényben körülirt visszaélések büntetendő cselekményeknek nyilváníttatnak s az esetekhez mért büntetés terhe alatt tiltatnak, egyedüli czélját, a választók szabad akarata nyilvánításának és érvényesítésének, az ezt akadályozó vagy kijátszó befolyások elleni biztosítása képezi; tekintve, hogy különösen a B. T. K. 189. §-ának rendelkezése, melylyel a választási jog ellen elkövetett bűntett vagy vétség esetében a bűnvádi eljárás megindítása a politicai jogukban megsértett érdekelteknek indítványától tétetik függővé — természetes alapját és indokát szintén az imént kiemelt elvi szempontban, s illetőleg az irányadó czélnak a közhatalomtól való független oltalmazásában találja ; tekintetbe véve ezen irányadó szempontnak azon szükségszerű folyományát, mely szerint azok, kik a törvény által