Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

181 léséhez .megkívántató elégséges alapot, de annak érvényesítésében egymagában a jogtalan haszonszerzésre irányzott kísérlet annyira nyilvánvalóan nem jelentkezik, hogy ezt büntető eljárás utján is olyannak felismerni, s arra zsarolás tényálladékát alapítani lehetne. Ezen felül hiányzik fenforgó esetben a zsarolásnak második lényeges ismérve is, t. i. a kényszer fogalma alá fogható fenyegetés. Vádlott ugyanis az 1883. évi ápril 12-én keltezett levelében csak azt nyilvánította, hogy haladéktalan ki nem elégitése esetében tudni fogja vélt jogát erélyesen érvényesíteni; — ugyanazon levelének vonatkozó egyéb tartalma pedig arra enged következtetni, hogy az emiitett érvényesítés alatt a Reiche tanár ellen az illetékes közoktatási ministeriumhoz intézendő panaszt értette. Ezáltal azonban vádlott a magyar jogfogalmak szerint törvényellenességet nem követett el : mert a hatóságok feladatához kétségen kivül tartozik a közegeik ellen emelt panaszok elfogadása és megfelelő elintézése is; ebből folyólag pedig az, ki vélt jogának e téren leendő érvényesítésével fenyeget, ép oly kevéssé követ büntetésre méltó cselekményt, mint az, ki a hatóság oltalmát közvetlenül igénybe veszi. Ezen okoknál fogva vádlottat a zsarolás vétsége kísérletének vád)a alól fel kellett menteni. A vádlott terhére rótt becsületsértéseket illetőleg az alsóbb bírósági ítéletekben felhozottakhoz imitt csak az adatik hozzá: hogy Reiche tanár azon sérelmek miatt, melyeket a vádlott irányában véghezvitt, nyílt határidőben panaszlólag fellépett, illetőleg a bűnvádi eljárás megindítása végett indítványát megtette; azon törvénysértés minősítése pedig, mely az indítványban megjelölt sérelmek által elkövetve lön, a bíróságnak hivatali feladatához tartozik. A becsületsértések miatti büntetések megállapításánál végre súlyosító körülménynek tekintetett: a meggyalázásnak ismétlése s ennek a második esetben nyilt levelező lapon, tehát olyképen lett elkövetése, hogy arról több személy tudomást nyerhetett. 64. Vasúti közegnek gondatlansága által okozott baleset folytán beállott testi sértés a B. T. K. 438. §-ába ütköző közveszélyű mulasztás vétségének minősítendő. Ily esetben a sértett fél kártérítés iránti igényeit a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről alkotott törvény (1874: XVIII. t.-cz.) értelmében külön érvényesítheti. 1884. deczember 23. 6278. B. sz. Gondatlanságból okozott súlyos testi sértéssel vádlott Mester István elleni bűnvádi ügyben —