Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

1Ü7 ezen minősége mellett szólnak; az ifjabb vádlott előadásának azon része pedig, hogy bátyja öt álmából költötte fel s hivra magával, hihetetlen; a rablással párosult gyilkosságot előre kellett megbeszélniük és közösen véRrehajtaniok. Az ölési szándékot igazolja még a sértés eszközének minősége, használatának módja és a sértés minősége, melyből csakis az az ölési szándék következtethető annyival inkább, mert a sértett 'egy öreg ember volt, ki ellenállásra alig lett volna képes. Ezek alapján mindkét vádlott a rablással párosult gyilkosság bűntettében bűnösnek volt kimondandó. A büntetés kimérését illetőleg A. Petru javára enyhítő körülményül vétetett korábbi kifogástalan magaviselete, mire való tekintettel a B. T. K. 91. §-a értelmében az ezen cselekményre különben kiszabott halálbüntetés életfogytiglani fegyházra volt változtatandó; másodrendű vádlott1 A. Damaszkin javára pedig enyhítő körülményt képezett eddigi kifogástalan magaviseletén kívül fiatal kora és az, hogy minden valószínűség szerint a bátyja unszolása folytán tökélte el magát a rablás és gyilkosságban való közreműködésre. Minthogy ö a tett elkövetése ieején még nem volt 20 éves, legmagasabb büntetése csak 15 évi fegyház lehetett (B. T. K. 87. § a) azonban az emiitett túlnyomó enyhítő körülményekre való tekintettel ezen büntetés sem volt -reá kiszabható, hanem a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása mellett jelen esetre a most hivatkozott törvényszakasz 2-ik bekezdése nem vonatkozván, — az ítéletben kiszabott 12 évi fegyházbüntetés elegendőnek találtatott. Másodrendű vádlott büntetésébe a saját hibáján kivül kitöltött hoszszú viszgálati fogság a 94. § szerint a főbüntetés és a vizsgálati fogság súlyosságának mérlegelésével aránylagosan beszámítandó volt. A kártérítésben, ugy a költségekben való marasztalás-vádlottak bűnösségén alapszik. A budapesti kir. itélö tábla megváltoztatta a kir. törvényszék Ítéletét és felmentette vádlottakat az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól. Indokok: Arra. hogy W. Jakabot vádlottak ölték és rabolták meg, a bizonyítási eljárás folyamában egy bizonyíték merült fel, t. i. hogy miután az alább előadandó gyanuokoknál fogva a tettesség gyanúja vádlottakra esett és ennélfogva a vizsgáló biró Á. Damaszkin vádlottat kérdőre vonta, ez, azt vallotta, hogy a vádbeli cselekményt az ö jelenlétében fivére A. Petru követte el oly módon, hogy 188Í november 13-án éjféltájban öt felköltvén, felhívta, hogy menjen vele W- Jakabhoz gyufát venni, ezután a W. lakásának, ajtaját sarkából kiemelve, elébb csak egyedül hatolt be a lakásba minek következtében ö is oda ment és miután mindketten,beléptek a lakásba és a felébredt W. kérdezte, mit keresnek? Á. Petru azonnal megrohanta és késével megszurkálta W. Jakabot, azután pedig a helyiségben volt szatócsárúkból egy részt két zsákba bedobált és a helyiségben volt pénzt magához vette, ezután a sarkából kiemelt ajtót visszahelyezték és. belülről újra bereteszelték és az utcza felé nyíló ajtón mentek ki; Á. Petru a szatócsárúkkal megtöltött zsákot a kerítésen át az utczára kivitte és ott ledobta; az utczáról pedig már a kapun jött vissza az udvarba és ezeket a végett tette, hogy ez által a gyanút magukról elhárítsa: ezután mind-