Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

155 ban áll s tulajdonképen szintén csak hallottak után beszél: Pusztai Péterné Mészáros Jánosnéval bebizonyitottan komoly viszálykodásban is létezett, mely annyira terjedt, hogy az utóbbit — habár állítása szerint akaratlanul — mérgezési kísérlet gyanújába is alaptalanul keverte. Hitelt érdemlő kifogástalan tanuk, t. i. Mészáros János volt gazdáinak, részben esküvel erősített állításai, — de sőt a n.-tanyi község elöljáróságának 28. sz. alatti hivatalos bizonyítványa szerint is, a nevezett házastársak egymással nyugalmasan éltek, harmadik személyek irányában pedig jámborul viseltettek. A czivakodás tehát, mely köztük mégis némelykor, s különösen a férj halálát megelőző nagypénteken történt, csak kivételes lehetett, — az általuk s különösen az asszony által olyankor állítólag használt durva szavak pedig alantas miveltségük fokának felelnek meg, s azért legalább is annyira komolyaknak nem tekinthetők, hogy azokból vért szomjazó engesztelhetJen gyűlölet lenne következtethető. Egyébiránt az, hogy Mészáros Jánosné emiitett nagypénteken férjével szemben fcnyegetöleg nyilatkozott volna, nincs is bebizonyítva, a mennyiben ezt is ismét csak Földes Istvánné eskü nélkül állította, Mészáros Jánosné pedig határozottan tagadja. Az sem lett hitelt érdemlöleg kinyomozva, hogy a Mészárosné kötényén és ruháin többek által észlelt foltok egyátalában emberi vértől származtak volna; különösen pedig ki nem derittetett, hogy azok nem a női tisztulástól — mire Mészárosné egy alkalommal utalt — eredtek; hogy egészen frissek voltak, s hogy nem elkenés, hanem fecscsenés (szökellés) által okoztattak. Mindaz, a mi ez irányban a neheztelt ítéletekben foglaltatik, egyszerű állitások sorába tartozik, a mennyiben a vérnyomok megállapítása a bírósági vizsgáló közeg feladatán kivül esik, s az olyan megállapításhoz okvetlenül szükséges szakértelem sem nála, sem azon magánegyéneknél, kinek beszédei tettleg szakértői vélemények érvényességével ruháztattak fel, jogszerűen fel nem tehető. Nem lett továbbá még az sem bizonyítva, de valószínűvé sem téve, hogy a Mészárosné által rejtegetett pisztoly a bűntett elkövetésének ideje táján használtatott volna ; sőt ellenkezőleg a vizsgálat folyamában szakértőként kihallgatott Nutz nevű puskamüves épen azt állította, hogy abból lövés hosszabb idő óta nem történhetett. Az pedig, hogy Nutz Ferencznek ezen — habár nem is minden kifogáson felüli — véleményét az országos vegyésznek, ép oly tudományos, mint végeredményében határozatlan fejtegetése lerontotta volna, a 3798/83. sz. alatti leletben igazolást nem talál. Különben pedig ahhoz, hogy Mészáros János a vádolt özvegyé-