Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)
156 tői bűnjelként lefoglalt pisztolylyal fosztatott volna meg életétől, maga Földes János sem mert ragaszkodni, — a mennyiben azt a második végtárgyaláson fel nem ismerte, habár kétséget nem szenvedhet, hogy Mészáros Jánosnak fegyvereit számtalanszor látnia kellett, s jóllehet, hogy állítása szerint a gyilkosságnak szemtanuja volt. Bebizonyíttatott ugyan az elhaltnak agyából kiszedett lövegnek azon löszerekkel való identitása, melyek a Mészárosné által is lakott ház udvarában volt kazalban találtattak: de bebizonyitlanul maradt azon döntő körülmény, hogy a halált okozott löveg azon löszerek egy részét képezte volna, melyeket Mészárosné a büntettet megelőző hétfőn Győrből szoknyája zsebében hozott, a mennyiben e részbeni tagadása kizárólag csak Földes János bűntárs terhelő állításával találkozik. Hogy pedig azon szürdarab, melyben a kazalban felfedezett löszerek betekerve valának, a Mészárosné tulajdonához tartozó egy nagyobb szürdarab leszakított részét képezte, az a lövegek ugyanazonosságára nézve ellene döntő bizonyítéknak nem volt azért elfogadható, mert azon szürdarab majd takaréktűzhelye előtt szabadon feküdt, majd pedig más oly helyen tartatott, melyhez mindenki akadálytalanul hozzá férhetett. Végre Reisz Mór egymagában álló, s azért a tagadásba vett ténykörülményekre nézve teljes bizonyítékot meg mm állapitható vallomásának esküvel erősített azon része, mely szerint a bűntett elkövetése éjjelén valaki azon konyhában, mely általa és a Mészárosné szobájának lakói által közösen használtatott, járkált és a konyhaajtó zárját csöndesen felnyitotta, csak annak feltevésére szolgáltat alapot, hogy Mészárosné szobájából valaki titokban távozni készült, ugy mint, a később történtekből kitetszöleg, valóban távozott is. A távozott és visszatért egyén azonban bebizonyitottan Földes János levén, Reisz Mórnak említett észlelete egyéb adat hiányában, csakis erre vonatkozhatik; és pedig annál inkább, minthogy véleménye szerint azon egyénnek, a ki a konyhában járkált, mezítláb kellett lenni, Földes János pedig a gyilkosság színhelyén valóban mezítláb fordult meg. Fenmarad ezekhez képest Mészáros Jánosné feltétlen terhére a löszerek megszerzésének ténye, és a vizsgálat folyamában ellene bebizonyított körülményeknek általa megkisérlett tagadása s az ebből keletkezett ellenmondások. Ezen, habár jogos gyanuokok azonban az elitéléshez megkívántató bizonyítékot még nem képeznek s azért Mészáros Jánosnét sem bűntettes, sem bűnrészes minőségében megnyugvással bűnösnek ítélni nem lehetett.