Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

153 dett vizsgálati fogság által csak két év és egy hó nvilvánittatik kitöltöttnek. Indokok: A vizsgálat adatai szerint vádlott Földes János vallomását nem csak többször változtatta meg annak lényegére nézve, hanem 1881. évi ápril 18-iki és részben 22-iki kihallgatásaikor egyszersmind egy oly személyt — Kosztolányi Józsefet — vont be lelkiismeretlenül terhes gyanúba s letartóztatását okozta, kinek teljes ártatlanságáról, saját későbbi beismerése szerint (május 22.) meg volt győződve. De Földes János nemcsak a vizsgálat lényegére nézve állított -szándékosan valótlanságokat, hanem jeléül annak, hogy a valósággal épen nem törődik, hanem vallomásait a pillanatnyi körülményekhez képest olyképen adja elő és módosítja, a mint azt érdekeire nézve legczélszerübbnek tekinti; még a legindifferensebb ténykörülményeket is majd hamisan beszélte el, majd pedig jobb tudomása ellenére végkép eltagadta. így például nemcsak nem tartózkodott azt -állítani, hogy a történtekről édes anyját — ki ezt az első végtárgyaláskor jelenlétében határozottan tagadta — utólag értesítette, hanem még azt is — minden képzelhető helyes ok nélkül, — hamisan tagadásba vette, hogy írni tud. II. Földes János különféle változtatások és módosítások után .a végtárgyaláskor saját terhére annyit ismert be, hogy a bűntett véghezvitelekor annak színhelye közvetlen közelében őr minőségében jelen volt; Szabó Pál, eskü alatt kihallgatott szemtanú pedig Földes Jánosnak ezen beismerését akként igazította ki, hogy az nem őrködött a vonatkozó juhakolon kivül, hanem a halált ejtő lövés eldurranásakor abban benn volt, s csak azután nyitotta fel az akol* nak előbb csukva volt ajtaját s azon gyorsan kifutott. Ezek szerint a véres bűntett és vádlott Földes János személye közt oly egyenes összefüggés forog fenn, hogy a nevezett akkor, midőn a büntettességet más személyre igyekszik hárítani, azon gyanúra szolgáltat alapos okot, hogy azt saját mentsége czéljából, t. i. a reá nehezedő súlyos bűnjelek eltávolítása végett teszi. Ezekhez hozzájárul: III. hogy Földes János a bűntett véghezvitele után a juhakolból, vagy annak küszöbéről történt eltávozásának annyira lényeges mozzanatára nézve többféle ellentétes vallomást tett, a nyilvános végtárgyaláskor pedig végre abban állapodott meg, hogy Mészáros Jánosnival — ki a bűntett színhelyét képező juhakoltól távolabb fekvő épületben bírt bérelt lakást — ment haza; mig Szabó Pál tanúvallomása szerint ez nem történhetett, miután ahhoz képest Földes János egyedül szökött ki mezítláb az akolból, s tanú azon alkalommal más személyt vele együtt, sem tőle különválva menni,