Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

138 által neki lefizetett 3 frton felül még további 10 frtnak lefizete'se után annak a fenn megjelölt badeni sorsjegy egyhuszadrészének tulajdonjogáról szóló, sorozat- és nyerő számmal ellátott, úgynevezett re'szletjegyet fog kiszolgáltatni. Jagicza Jánosné s ennek a vétel alkalmával szintén jelen volt férje, nem a fenn megjelölt badeni sorsjegyre vonatkozó „Megrendelési jegyet", hanem minthogy 10 frtot fizetett le, „Adler E. budapesti bank- és váltóüzlet" czímfelirattal ellátott „Vétellevelet" kapott, melyben nem az eladó ismeri el az eladást és a teljesített részletfizetés fölvételét, hanem vevő ismeri el: egy ötven forintos ezüstjáradék és egy Rudolf sorsjegy megvételét és kötelezi magát, további 28 részletfizetésekben havonként 3 frtot és igy a már lefizetett 10 forinton felül még 84 frtot, összesen tehát 94 frtot pontosan lefizetni, a minek pontos teljesítése után egy 50 frtos ezüst járadék és egy Rudolf koronaherczeg-sorsjegy fog részére kiszolgáltatni. A fenn megnevezett hillei lakosok, nemsokára az üzlet megkötése után, a* nekik átadott „Megrendelési jegyu-ek értéke után tudakozódván, midőn azon választ nyerték, hogy azok semmi értékkel nem birnak, Jagicza János pedig pénze visszakapása iránti kísérletének meghiúsulta után, előbb a község elöljárósága előtt, utóbb pedig a vizsgálati bíróság előtt panaszszal léptek fel, s a nevezett eladásnak, mint csalásnak megbüntetését, valamint káruk megtérítését kérték. A kir. ügyészség magáévá tevén a panaszt és vádlottaknak fenn körülirt és több hasonló természetű cselekményeit csalásnak minősítvén, ez alapon vádat emelt ellenük. Ezen vád alapossága, tekintettel a B. T. K. 379. §-ára, a többi feltételeken kívül mindenekelőtt attól függvén, vájjon a kérdéses adás-vétel által a panaszlók jogtalan kárt szenvedtek-e, és az eladók maguknak, vagy másoknak jogtalan hasznot szereztek-e? első sorban e kérdés eldöntése vált szükségessé. A badeni sorsjegy egyhuszadrészéröl szóló „Részjegy-terv" „Megrendelési jegyének" vevői, mindenik annak idején kiszolgáltatandó részjegytervért 13 frt fizetésére kötelezték magukat; ebből 3 — 3 frtot mindenik panaszló már tettleg le is fizetett; e szerint egyhuszadrész badeni sorsjegy, illetőleg az erről szóló „Részvényjegy" vételára 13 frt lévén : egy egész sorsjegy vételára 20X13 frtot képez, és igy egy 1845. évi badeni egész sorsjegy vételárául 260 frt esik, vagyis az üzlet megkötése napján volt árfolyam szerinti értékének kétszeresét messze túlhaladó összeg. A kérdéses „Megrendelési jegyeknek" ily feltételek melletti eladásából, állítólag vételéből az eladóra nézve kétségtelenül aránytalan, a valódi érték kétszeresét is felülmúló haszon, a vevőre nézve