Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

129 51. 34. számú döntvény. Valj on a büntetés idejét töltő fegyenc^, megszokése alkalmával magával vitt rabruhának elidegenítése által lopást vagy sikkasztást követett-e el. (2490/1884. B. számhoz.) Határozat. _ Tekintve, hogy a szabadságvesztés-büntetésre Ítéltek rendszerint a hatóság közvetlen rendelkezése alatt álló intézetekben szenvedik ezen büntetésüket; tekintve, hogy a szabadságvesztés-büntetésüket szenvedő foglyok a törvényben megjelölt korlátok között, személyükre nézve, az illető igazgató vagy felügyelő hatalma és őrizete alatt állanak ; tekintve, hogy azon kivételés esetekben, ha valamelyik fogoly az intézeteken kivül van — például a B. T- K. 29. §-a utolsó bekezdésének, a 37. §. első és 40. §. első bekezdésének esetében, vagy pedig ha más intézetbe, esetleg a biróság elé szállíttatik, a közvetlen felügyelő-hatalmat az örizetére és kíséretére rendelt őrszemélyzet gyakorolja fölötte; tekintve, hogy a fegyház- és a börtönbüntetés törvényszerű végrehajtásához az is tartozik, hogy a foglyok az állam által számukra rendelt s az állam tulajdonát képező ruhát tartoznak viselni, és más ruhát nem viselhetnek; tekintve, hogy az állam a rabruháknak csakis a büntetés végrehajtása czéljából való ideiglenes használatát engedi a foglyoknak, illetőleg kényszeríti ezeket azoknak használatára: de azon ruháknak sem birtokát, sem birlalatát nem adja át nekik; tekintve, hogy a kérdéses rabruháknak, azon idő alatt is az állam birtokában és birlalatában léte, midőn azok a foglyok által használtatnak, jogilag meg van állapítva azzal: hogy — a tulajdonjog kérdéses nem lévén, — az állam az ő szakadatlan birtoklását fenntartja az által, hogy a ruha az azt viselővel együtt, — a fentebb kiemelt és jogi különbséget meg nem állapító kivételes esetektől eltekintve — az állami közeg által őrzött, és egész területére nézve azon közeg közvetlen rendelkezése alatt levő épületben tartatik; továbbá, hogy ezen közeg jogosítva, de egyúttal physikailag is képesítve van, a rabruházatnak a fogoly által való használhatását minden időben, éjjel vagy nappal megszüntetni, azt vagy egyes darabjait kicserélni, elvenni, elzárni, s azok fölött a tulajdonjogon kivül a birtoklást is bármikor akadálytalanul gyakorolni; tekintve, hogy a kérdéses ruhák birtoklásának az államnál való szakadatlan maradása, jogi megállapítását találja külöCuriai döntv. bünügyekb. 9