Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

128 ellen közbevetett fellebbezésében használt sértő kifejezésekért az ügyvédi rendtartás 67. §-a és a kihágási törvény 46. §-a alapján az államkincstár javára 50 frt pénzbirságban, vagyon hiányában és nem fizethetés esetére 10 napi fogházbüntetésben elmarasztalta. A budapesti kir. itélö tábla az első bíróságnak a bűn­vádi ügyben hozott Ítéletét és a felebbezést ellenjegyző ügyvédet pénzbirságban marasztaló végzését együttesen véve bírálat alá, 1881. évi deczember hó ő én 40,612 sz. a. kelt ítéletével az 1025. sz. vég­zésnek azon részét, mely szerint P. Márk ügyvéd a felebbezésL en használt sértő és lealázó kifejezésekért 50 ft pénzbüntetésre ítélte­tett, indokainál fogva helybenhagyta ; ellenben az emiitett végzésnek azon részét, mely szerint P. Márk ellen, az 1879. évi XL. t.-czikk 4G. §-a rendelete szerint, az 50 frt pénzbüntetés be nem hajthatása esetére 10 napi fogházbüntetés lett megállapítva, megsemmisítette ; mert az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. t.-czikk ilynemű in­tézkedést meg nem enged. A kihágási törvény 46. §-ára való hivat­kozásnak sem adható hely, mert a hivatkozott törvényczikk az ügy­védek peres beadványaira nem vonatkozik. Ezen másodbirósági ítélet nem tartalmazván arra nézve ki­fejezett rendelkezést: vájjon a marasztalási összegnek hováforditá­sára nézve továbbra is az első biróság intézkedése, vagy pedig az ügyvédi rendtartás 106. §-ának utasítása lesz-e irányadónak tekin­tendő ? a kir. járásbíróság végzését az említett irányban hely­benhagyottnak vélte s ahhoz képest a pénzbírságot az államkincstár javára rendelte behajtatni, a temesvári ügyvédi kamarát pedig az egészről csak egyszerű tudomás végett értesítette. A temesvári ügyvédi kamara ezen értesítés folytán mindkét bírósági határozat ellen felebbezéssel élt, azért: mert azáltal, hogy a kérdéses bírság az államkincstárnak ajánltatott fel, az ügyvédi rendtartás 106. §-án sarkaló testületi jogát sértve találta. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: A fentebbi keletű és számú elsöbirósági végzés és a királyi itélö tábla ítéletének azt helybenhagyó része annyiban megváltoztat­nak, a mennyiben azt rendelik, hogy a P. Márk ügyvédre kirótt 50 forint pénzbírság az államkincstár javára fordittassék, s az első fok­ban eljáró kir. járásbiróság utasittatik, hogy az említett birság hová fordítása iránt az ügyvédi rendtartás 106. §-ának megfelelően intéz­kedjék. Indokok : A bűnvádi ügyekben alkalmazott pénzbüntetések czélja a B. T. K. 27. § ában tüzetesen meg levén határozva, azok, ezzel ellenkezőleg az államkincstár javára egyátalában nem fordít­hatók ; az ügyvédekre, a rendtartásuk 67. §-a alapján pénzben ki­szabott rendbűntetések hováforditása iránt pedig különösen az ille­tékes ügyvédi kamara, egyedül és végérvényesen határoz. Az alsóbb bírósági határozatok megjelölt részei tehát ugy a B. T. K. idézett szakaszának átalános, valamint az ügyvédi rendtar­tás külön rendelkezéseibe egyaránt ütköznek, s azért megfelelően megváltoztatandók voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom