Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)
123 tekintve, hogy az imént kiemelt hatály elfogadása az átalános és mindenkire nézve ugyanazon föltételektől függő jogerőre-emelkedés egységes alapját egyoldalúlag, vagyis csupán vádló érdekében, számos külön részekre bontaná fel; tekintve, hogy az ily rendszer a törvényben nem gyökerezik, míg másrészről a jogerejű bírói határozatok leglényegesebb biztositékának elvével kiegyezhetetlen ellentétben van ; tekintve, hogy az ily rendszer a vádlónak a vádlott fölötti kiváló, a közérdek által nem követelt, tehát fölösleges és igazságtalan előnyben részesítése lenne: kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak tejes ülése, vonatkozólag a 11,5/1883.40 B. sz. alatti ügyben felmerült elvi kérdésre: a kir. ügyész (vádló) által az ítélet vagy a külön perorvoslattal megtámadható végzés kihirdetését, illetőleg kézbesítését követő 24 óra után, azon ítélet vagy végzés ellen bejelentett perorvoslat mint elkésett visszautasítandó, habár azon, később bejelentett perorvoslat, az ítéletnek vagy végzésnek a kir. ügyész (vádló) előtt eszközlött kihirdetése alkalmával jelen nem volt egy vagy több oly vádlottról rendelkező intézkedése ellen használtatott, a kiknek azon Ítélet vagy végzés csak később hirdettetett ki, illetőleg kézbesittetett. Magától értetik, hogy a vasár- és a meghatározott ünnepnapoknak nem számítására fennálló törvény- és joggyakorlat rendelkezései érintetlenül maradnak. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1884. évi márczius hó 12-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 21-én tartott teljes ülésben. 48. 32. számú döntvény. Tekintettel a B. T. K. 258. §-ára, rágalmazást követ-e el a\, ki valakiről csak két személy jelenlétében állit oly tényt, mely valódiság esetében a\ ellen, a kiről állíttatott, a büntető eljárás megindításának okát képelné, vagy a\t a ko\megvetésnek tenné ki? (3387/1883. és 6662/1883. B. számokhoz.) Határozat. . Tekintve, hogy a B. T. K. 258. §-a szerint a rágalmazás phisicai constitutiv elemeit az képezi, hogy valakiről ennek közmegvetését eredményező, vagy ellene a bűnvádi eljárás megindítására alapul szolgáló valótlan, vagy valódisága bizonyításának tárgyát nem képezhető (264. §.) tény nöbbek jelenlétében*, vagy »több« habár nem együttlevő személy előtt állíttatott;