Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

123 tekintve, hogy az imént kiemelt hatály elfogadása az áta­lános és mindenkire nézve ugyanazon föltételektől függő jog­erőre-emelkedés egységes alapját egyoldalúlag, vagyis csupán vádló érdekében, számos külön részekre bontaná fel; tekintve, hogy az ily rendszer a törvényben nem gyöke­rezik, míg másrészről a jogerejű bírói határozatok leglénye­gesebb biztositékának elvével kiegyezhetetlen ellentétben van ; tekintve, hogy az ily rendszer a vádlónak a vádlott fölötti kiváló, a közérdek által nem követelt, tehát fölösleges és igazságtalan előnyben részesítése lenne: kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak tejes ülése, vonatkozólag a 11,5/1883.40 B. sz. alatti ügyben felmerült elvi kérdésre: a kir. ügyész (vádló) által az ítélet vagy a külön per­orvoslattal megtámadható végzés kihirdetését, illetőleg kézbe­sítését követő 24 óra után, azon ítélet vagy végzés ellen be­jelentett perorvoslat mint elkésett visszautasítandó, habár azon, később bejelentett perorvoslat, az ítéletnek vagy végzésnek a kir. ügyész (vádló) előtt eszközlött kihirdetése alkalmával jelen nem volt egy vagy több oly vádlottról rendelkező intéz­kedése ellen használtatott, a kiknek azon Ítélet vagy végzés csak később hirdettetett ki, illetőleg kézbesittetett. Magától értetik, hogy a vasár- és a meghatározott ünnepnapoknak nem számítására fennálló törvény- és jog­gyakorlat rendelkezései érintetlenül maradnak. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályá­nak 1884. évi márczius hó 12-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 21-én tartott teljes ülésben. 48. 32. számú döntvény. Tekintettel a B. T. K. 258. §-ára, rágalmazást követ-e el a\, ki valakiről csak két személy jelenlétében állit oly tényt, mely valódiság esetében a\ ellen, a kiről állíttatott, a büntető eljárás megindításának okát képelné, vagy a\t a ko\­megvetésnek tenné ki? (3387/1883. és 6662/1883. B. számokhoz.) Határozat. . Tekintve, hogy a B. T. K. 258. §-a szerint a rágalmazás phisicai constitutiv elemeit az képezi, hogy valakiről ennek közmegvetését eredményező, vagy ellene a bűnvádi eljárás megindítására alapul szolgáló valótlan, vagy valódisága bizo­nyításának tárgyát nem képezhető (264. §.) tény nöbbek jelenlétében*, vagy »több« habár nem együttlevő személy előtt állíttatott;

Next

/
Oldalképek
Tartalom