Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

106 nokolt, nem szorítkozva, mint a ministeri tervezet, az elmebetegekre és siketnémákra, az indítványozás jogát szintén a törvényes képviselőre ruházta; tekintve, hogy a törvényhozás által megállapított e változtatás ugy a törvény szövege, valamint ennek szembeötlő czélja szerint nem lehetett más, mint a törvényes képviselő indítványozás! jogának — szemben a ministeri javaslattal — tágabb kiterjesztése: ezekből következik, hogy a B. T. K. 113. §-a harmadik bekezdése a magánfél indítványozására üldözhető, de kiskorúak, vagy más oknál fogva gondnokság alatt levő személyek ellen elkövetett büntettek vagy vétségek azon eseteiben is jogot ad a kiskorú törvényes képviselőjének az ebbeli indítvány megtételére, melyekben e jog a B. T. K. 113. §-a első és második bekezdése alapján a törvénves képviselőt nem illetné ; és következik a fentebbiekből különösen az, hogy a törvényes képviselőnek, a vagyon elleni büntettek vagy vétségek esetében, a gondnokolt érdekében gyakorolható inditványozási joga már a szakasz első és második bek-ezdésében megállapítva lévén, a szakasz harmadik bekezdése pedig valamennyi gondnokoltra és minden más, mint a vagyon elleni bűntettre és vétségre megszorítás nélkül kiterjedvén; a 113. §. harmadik bekezdésével azon esetekre vonatkozólag is felruháztatott a törvényes képviselő az indítványozás jogával, mely esetekben e jog a törvény első bekezdésének rendelkezése által a sértett kiskorúnak, vagyis az életkora 16 évét túlhaladott kiskorúnak adatott meg. Minthogy azonban a B. T. K. 113. §. harmadik bekezdése ezen kifejezést tartalmazza : »gondnokság alatt levő más egyének helyett«; és minthogy e szócskából »helyett« az is lenne következtethető, hogy általa az életkorának 16. évét túlhaladott kiskorúnak az említett szakasz első bekezdésének rendelkezésében megadott önálló inditványozási joga az utóbbi rendelkezés által kizáratott volna; minthogy továbbá ezen értelmezés ellenkeznék a 113-ik §. első bekezdésének világos rendelkezésével, mely szabály gyanánt adja meg az életkoruk 16. évét betöltött egyéneknek az indítványozás jogát; minthogy végre mindenik törvény értelemszerüleg, vagyis összefüggésben annak az elintézés tárgyára vonatkozó valamennyi rendelkezésével értelmezendő és alkalmazandó: ebből és illetőleg az első és a harmadik bekezdésnek egymással való összefüggéséből következik: hogy a 16. éven aluli sértett kiskorú inditványozási joggal egyáltalán nem bir, ellenben az ezen életkort betöltött kiskorút az inditványozási jog illeti, mely jog azonban annak törvényes képviselője által is, még pedig nem a kiskorú megbízásából, hanem a törvényes képviselőnek atyai, illetőleg gyámi hatalmánál fogva és az 1877: XX. t.-cz. 15., 37., 87.