Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

47 fegyházban vagy börtönben szakadatlanul végrehajthatók legyenek ? határozatilag kimondja: ad a) az összbüntetés, vagyis az egyes büntetéseknek a többi cselekmények miatti büntetések félbeszakitatlan tartama szempontjából való arányos enyhítése mellőzendő és az 1880: XXXVII. t.-czikk 36. §-a alkalmazandó; ad b) a büntetés egységesítése azonban, a vádlott által elkövetett cselekményre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemnek alkalmazásával, itt is fentartandó, — azonban az enyhébb szabadságvesztés büntetésnek tartama a súlyosabb büntetési nemnek súlyához képest arányosítandó. Kelt Budapesten, a m. kir. Guria büntető szakosztályának 1883. évi ápril hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 25-én tartott teljes ülésben. 29. 19. számú döntvény. „Van-e jogosítva azon törvényszéki jegy\ö, ki mint vizsgálóbíró valamely büntető ügyben működött, ugyanazon ügyet a vizsgálat befejezése után a törvényszék tanácsülésében — habár szavazat nélkül is — vád alá helyezés, vagy a további eljárásnak megszüntetése körül forgó kérdés tárgyában előadni? és ott, hol ebbeli eljárás jött közbe, hivatalból megsemmisítendő-e a hozott határozat ?u (15,222. B/1882. számhoz.) Határozat. Tekintve, hogy az első fokú bíróságok rendezéséről szóló 1871. évi XXXI. t.-cz. 6. §-a felhatalmazza ugyan a törvényszék elnökét, hogy csekélyebb fontosságú ügyekben jegyzőt nevezzen ki vizsgálóbírónak; tekintve mindazonáltal, hogy a vizsgálóbíró tulajdonképeni hivatása csakis a büntetendő cselekmény fenforgásának vagy fenn nem forgásának, a bűnösség vagy bűntelenség, valamint a súlyosító és enyhítő körülmények megállapítására szükséges adatok és bizonyítékok gyűjtésében, feljegyzésében és a kétséget fenhagyó adat vagy bizonyíték valódiságának szabályszerű meghatározásában áll; tekintve, hogy ezen hivatással sem a vizsgálat eredményének birói előadmányban a törvényszék előtt való előadása, sem a további birói intézkedés iránt a határozati javaslatnak (vagyis az előadói véleménynek) előkészítése, és az ítélő, illetőleg határozó bíróság előtti előterjesztése nincs szükségszerűleg összekötve,-