Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

48 tekintve, hogy az imént megjelölt cselekmények lényegükben bírói íunctiót képeznek és ennélfogva csak oly személy által teljesíthetők, a ki az 1869: IV. törvényczikk 6. és 7. §§-ban meghatározott képességgel bírván, az igazságügyminister felterjesztésére O Felsége által bírónak kineveztetett; tekintve, hogy a jelenleg alkalmazásban levő jegyzők nem szükségképen vannak felruházva a biróvá képesítésre az idézett törvényben meghatározott kellékekkel, és a kir. kinevezés hiányánál fogva a leglényegesebb minősítést nélkülözik ; tekintve, hogy az elmozdithatlanság és az áthelyezhetlenség is az 1869: IV. t.-cz. 15. és 16. §§-ban csupán a bíróra lévén megállapítva: a jegyzők nélkülözik a birói hivttás bármely részének gyakorlatára szükséges ezen utóbbi sajátságot is, mely pedig a polgárok jogának biztossága czéljából a birói hivatás gyakorlatától elkülönithetlen ; tekintve, hogy a jegyzőnek vizsgálóbíróvá való kineveztethetése különben is csak a csekélyebb fontosságú esetekre vonatkozólag lévén megengedve, a törvénynek ezen intézkedése, a mint ezt szövege világosan kimutatja, csakis kivételes és ennélfogva mindig a legmegszoritottabb értelem szerint értelmezendő ; tekintve, hogy ezzel szemközt a jegyzőnek felruházása az előadó biró hivatásába tartozó, és csakis a birói elmozdithatlanság és a birói felelősség mellett gyakorolható feladattal, az 1871 : XXXI. törvényczikk 6. §-a utolsó előtti pontjának a kivételes intézkedés természetével és magával a szöveggel is ellenkező legtágabb értelmezést tételez fel; tekintve, hogy azon hatósági cselekmény, melynek foganatosítására az azt foganatosító a törvény alapján képesítve és jogosítva nem volt, olyannak lévén tekintendő, mint a melyet nem hatósági közeg foganatosított, s a mely tehát önmagában semmis lévén, hivatalból megsemmisítendő : mindezeknél fogva a m. kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 15,222. B/1882. sz. alatt előterjesztett esetre kimondja: „hogy törvényszéki jegyző nincs jogosítva a törvényszék tanácsülésében — habár szavazat nélkül is — mint előadó közreműködni." Ebből kifolyólag kimondja továbbá a teljes ülés: „hogy az ^esetben, ha a törvényszék határozatánál a jegyző mint előadó működött közre, ezen határozat, s ettől kezdve az egész további eljárás semmis lévén, hivatalból megsemmisítendő." Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1883. évi ápril hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 25-én tartott teljes ülésben.