Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

39 határidőn belül, előbb tett nyilatkozatától eltérve felebbez­heti-e és a felebbezés hatálylyal bir-e ? vonatkozással a 2027/m3. sz. alatti esetre és a magyar állam azon területére kiterjedő hatálylyal, a hol az 1853-iki ausztriai büntető p. r. nincs érvényben, határozatilag ki­mondja : „hogy az esetben, ha vádlott, habár a bűn­vádi eljárás utján hozott Ítélet vagy határozat kihirdetésekor abban megnyugvását jelentette is ki, de ezen nyilatkozatától eltérve, az Ítélet vagy határozat kihirdetését követő 24 óra alatt az ellen felebbezést jelentett be, ezen felebbezés elfoga­dandó és a mennyiben egyéb törvényes okok ellenkezőt nem rendelnek, az ügy a felebbezés alapján felülvizsgálandó." Kelt Budapesten, 1883. évi márczius hó 12-én tartott büntető teljes ülésből. Hitelesíttetett az 1883. évi ápril hó 9-én tartott büntető teljes ülésben. 25. 16. számú döntvény. „Alkalmaikató-e a\ 1880. évi XXXVII. t.-cz- 19. §-a a\on esetre is, ha valaki a m. büntető törvénykönyvnek életbelépte­tése előtt hatályban volt szokásjog, tehát nem a\ ország egyes területén érvénynyel birt osztrák büntető törvénykönyvnek alapján bűntett miatt elitéltetett, de a\ Ítéletben a büntetésen felül személyi jogait korlátozó egyéb következmények vagy hatályok ki nem mondattak; és ha igen, csak a büntetés kitöltésétől számítandó 10 év múlva állitható-e ki a\ idézett szakaszban emiitett igazolvány, vagy előbb is, ha a vonatkozó bűntett minősége és körülményei figyelembe vételével a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv alkalmazása mellett a hivatalvesztés, illetőleg a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése rövidebb időre lett volna kimondandó?" Határozat. Tekintve, hogy a régibb magyar törvények által egyes büntetendő cselekményekre megállapított becstelenség (infamia) a szokásjog későbbi fejlődése közben a gyakorlatból kiment, és azt a bíróságok a magy. bünt. törvénykönyvek életbelépte­tését megelőzött időben többé nem alkalmazták; tekintve, hogy az említett időben a magyar állam azon területén, a hol az ausztriai bünt. törvénykönyv nem tartatott hatályban, bűntett vagy más büntetendő cselekmény miatti elitéitetés alapján a főbüntetésen felül csak az azon különös törvényekben egyenesen megjelölt jogkövetkezmények voltak alkalmazhatók; tekintve, hogy a mennyiben némely külön törvény sze­rint, vagy egyátalán büntetendő cselekmény, vagy pedig bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom