Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

33 tekintve, hogy a felhozottak következtében a 308. §. rendelkezése kivételes lévén, ez által a B. T. K. 301. §-nak azon alaprendelkezése, mely a súlvos vagy könnyű testi sértés szándékos okozását büntetendő cselekménynek mondja ki, továbbá a 302. §. azon rendelkezése, mely az emiitett eredmény okozására a megfelelő büntetést határozza meg, nem korlátoztatott tovább, mint a mennyire azt az idézett 308. §-nak külön megjelölt módosító rendelkezése megszorítja; tekintve, hogy az imént kiemelt szempont következtében ugy a 301., valamint a 302. §§. szemközt a 308. §-al teljes hatályban maradnak a szándékos testi sértés minden eseteire vonatkozólag, a melyek ez utóbbi szakasz által külön megállapított módosító ténybeli körülmény folytán, ennek külön rendelkezése alá nem esnek; tekintve, hogy ámbár a 308. §-a bűntett vagy vétség elnevezést nem, de csak átalában súlyos testi sértést emlit, mégis az által, hogy büntetésül börtönt határoz, mely a B. T. K. 20. §-ának hetedik bekezdése szerint kizárólag csak bűntettekre alkalmazható, nem hágy kétséget az iránt, hogy ezen szakasz szoros összefüggésben a 301. §-al, a testi sértésnek itt meghatározott eredményéhez képest csakis büntettet képező esetéről intézkedik, kivételes rendelkezésében nem foglalva át és így teljesen érintetlenül hagyva a súlyos testi sértés, valamint a könnyű testi sértés vétségét; tekintve, hogy a 308. §. alkalmazhatása a testi sértés vétségének bármely esetére már az által is ki van zárva, mert mig a 302. §. az esetre is, ha biztosan tudva van, hogy ki az ezen vétséget megállapító eredménynek egyedüli okozója, s e szerint tudva van, hogy ki az ezen eredményért egyedül felelős személy, a büntetés 1 évig terjedhető fogháznál és 500 frtnál súlyosabb nem lehet, a mi in concreto a büntetési tétel rendes keretén belül — tehát a 92. §. alkalmazása nélkül is, — annak 24 órai fogházra és egy frt pénzbüntetésre leszállithatását jelenti: addig a 308. §. esetében — ha az eredmény okozója nem tudatik — tehát az egyes bántalmazók bűnössége részének meg nem határozhatása és igy a bűnösség fokának juristicai szempontból föltétlenül enyhébb esetében, a rendes büntetés két évig felemelkedő és hat hónál lejebb nem szállítható börtön lenne; vagyis, az enyhébb esetre sokkal súlyosabb büntetés állapitatnék meg, mint a melyet a törvény a 302. §. utolsó pontjában meghatározott esetnek kivételével a testi sértés vétségének legsúlyosabb esetére megállapíthatónak tart. Ez pedig az egész B. T. K.-ön végig vonuló büntetési rendszernek, a különböző cselekedetek bünösségi béltartalma és azok büntetése között, a törvényhozói gondolat szerint kifejezett és végig fentartott aránynak megzavarása, az egész B. T. K. alapelvét képező relativitásnak megengedhetetlen felforgatása lenne; Curiai döntv. bűnügyekb. 3