Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

29 perorvoslatnak csupán vádlott részéről, az 1880: XXXVII. t.-cz. 43. §-a 1. pontja alapján való használata folytán, a kir. Curia által a vád szempontjából egyáltalán nem — és igy azon kérdésben sem vizsgálható fölül, valljon a kihágásnak minősített cselekmény a törvény helyes alkalmazása mellett nem képez-e büntettet vagy vétséget.« Kelt Budapesten, a magy. kir. Curiának 1882. évi november hó 13-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon év és hó 25-én tartott teljes ülésben. 19. Az olyan nőnek, ki bebizonyitottan zavart elmebeli állapotban szült, abbeli védekezése elfogadandó, hogy a szülés megtörténtéről elmebeli tehetségének visszanyerése után nem birt azonnal tudomással. 1883. június 5. 12844/1882. sz. Szándékos gyermekülés bűntettével vádolt K. Rachel 20 éves hajadon csele'd elleni bünperben — a debreczeni kir. törvényszék vádlottat a B. T. K. 284. §-ában meghatározott szándékos gyermekülés bűntettében bűnösnek kimondotta, s ezért a 92. §. szem előtt tartásával G havi börtönre s ennek kiállása után a 289. §. értelmében 3 évi hivatalvesztésre ítélte ; az I. Istvánné szülésznő ellen fenforogni látszó kihágás elbírálása czéljából pedig az ítélet jogerőre emelkedése után az iratokat az illetékes kir. járásbírósághoz áttétetni rendelte; mert a bonczjegyzökönyv és szakértői vélemény szerint vádlott által 1881. deczember 19-én házasságon kivöl szült csecsemő halálát fuladás idézte elő ; a vizsgálat adataiból pedig kitűnik, hogy vádlott a mondott napon I. József udvarán levő árnyékszéken végezte a szülést s hogy a csecsemő az emésztő gödörből 1881. deczember 24-én vétetett ki. K. Rachel a szándékosságot tagadja s I. Istvánné szülésznő vallomásával igazolva is van, hogy vádlott nála jelentkezett s magát megvizsgáltatta. Igazolva van az is, hogy állapotát anyja előtt sem titkolta s hogy deczember 19-én reggel a mészárszékben ájulási rohama volt, hogy azután a nevezett szülésznőhöz ment, hogy ennél lebetegedjék, de ez által elutasittatott. Ekkor ment vádlott I. József udvarában lakó B. Györgynéhez, azonban ennek már semmit sem szólott arról, hogy a szüléshez közel áll, hanem bement az árnyékszékbe, a hol hosszabb idő múlva B. Györgyné s ennek leánya által a ládán ülve eszméletlen állapotban találtatott. B. Györgyné s leánya ekkor bevitték vádlottat, de az annyira gyenge volt, hogy kezűk közül lezuhant, sőt B.József harangozó csak ölben tudta bevinni a szobába s az ágyra lefektetni. Ezekből kitűnik: 1. hogy tudta, miszerint a szüléshez közel áll, azért ment a szülésznőhöz; mégis B. Györgynének s leányának mitsem szólván, az ürszékre ment, a