Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

4 507 frt 34 krt örökölt az alperesseli házassága tartama alatt. Ezen értéket alperes a felperesek irányában semmi esetre sem tekintheti szerzeménynek. Oly ági vagyona volt az leszármazók, felmenők s végrendelet nélköl elhalt nejének, mely visszaszállott volna R . . . y Zsuzsannára, ha élne, s kell, hogy visszaszálljon felperesekre, kik nevezett anyjukat, illetve nagyanyjukat képviselik (id. törv. szab. 10-12. §§.)• Közszerzeményi czímen különben sem követelhetne az alperes örökséget, hanem követelhetné legfeljebb a közszerzemény felének tulajdonát; de erről itt nem lehet szó, midőn a kérdéses ingatlanok felének telekkönyvi tulajdonosa s tényleges birtokosa amúgy is az alperes s a midőn felperesek azon ingatlanoknak csak a B ; . . . . Zsuzsanna nevére telekkönyvezett felét igénylik örökségkép. F-s mivel felperesek nem az alperes vagyonába beruházott hozományt, hanem az örökhagyó vagyonából örökséget keresnek: közönyös az a kérdés is, hogy vájjon épen a nagyanyja után örökölt pénzösszeget ruházta-e be az Örökhagyó a kereseti ingatlanokba ? Mert az id. törv. szab. 10. §-ához képest alperes, mint hitvestárs a felperes oldalrokonokkal szemben csak azon értéket követelheti örökségkép, mely meghaladja a nejére felperesek ágáról szállott vagyon értékét. Minthogy pedig B . . . . i Zsuzsanna összes hagyatéka 258 írtnál nagyobb értéket nem képvisel: azért felperesek törvényes örökösödési jogát azon egész hagyatékra itéletileg elismerni kellett azzal, hogy I. II. s III. r. felpereseket, mint az örökhagyó atyjának testvéreit az örökség fejenként, a többi felpereseket pedig, mint az egyik elhalt atyai nagybátya gyermekeit törzsenként illeti. A perköltség kölcsönösen megszüntetendőnek találtatott a per körülményeinél és az alsó bírósági Ítéletek különbözőségénél fogva. 2. Közjegyzői okirat alapján végrehajtást elrendelő végzés ellen emelt kifogás folytán tartott tárgyalás után hozott elsőbirósági végzést megváltoztató másodbirósági végzés ellen az 1881 : LX. törv.-czikk i. §-a és az 1874: XXX. trv.-czikk 119. §-a értelmében további felebbezésnek van helye. 1883. márczius 9. 1228. p. sz. A debreczeni kir. járásbíróság L. Sándornak Sch, Salamon elleni végrehajtási ügyében az alperesi kifogásokat visszautasította és az 1882. évi 1388. sz. a. kelt kielégítési végrehajtást rendelő végzést hatályában továbbra is fenntartotta ; mert a végrehajtási kérvényhez csatolt közjegyzői okirat 2-ik pontjában megállapított 75 frt évnegyedes részlet fizetésének elmulasztása az 5. pont értelmében az egész hátralékösszeg lejártát vonta maga után, stb.