Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

hanem az átvállalt 9,000 frt osztr. ért. földhitelintézeti tartozáson felüli 1,608 frt 75 kr. földhitelintézeti kapcsolatos terhet is, minthogy a szerződésnek világos és félremagyarázhatlan tartalma szerint a vételári összeg nem több mint 27,000 frt osztr. ért- forintban lévén megállapítva s alperesek a földhitelintézeti tartozásból csakis 9,000 osztr. ért. forintot vállalván el, ha a 9,000 osztr. ért. forinton felüli s alperesek által 2. és 3. sz. a. csatolt földhitelintézeti levelekkel, de főleg a 8. sz. alá hajtott nagyváradi kereskedelmi csarnoki tanusitványnyal igazolt 1,608 frt 75 kr. aranyértékü többlet beszámítható nem lenne, a vételár nem 27,000 frt, hanem 28,608 frt 75 kr. volna, mire azonban magukat alperesek a szerződésben ne.n kötelezték ; minthogy továbbá különben is az A. alatti szerződésben az osztr. ért. 27,000 frt vételár, ugy a 9,000 frt hitelintézeti tartozásnak osztr. ért. forintbani alperesek általi elvállalása világosan ki van tüntetve, de ha nem volna is jelezve, az a törvényes közforgalom tárgyát képező osztrák értékű forintnak volna veendő, minden ezzel ellenkező kikötésnek világosan és félremagyarázhatlánul a szerződésben jelezve kellene lenni annál inkább, mivel a szerződések szoros magyarázatúak, a szerződés tartalma szerint pedig az átvállalt 9,000 frtról az, hogy az arany forint, kitüntetve mivel sincsen ; mert végre az adás-vételi szerződés a prtts. 167. §-a rendeletének megfelelöleg lévén kiállítva s az ellen kifogás a felek egyike részéről sem emeltetvén, az teljes bizonyítéknak volt tekintendő s így a mellett a felperesileg indítványozott föesküveli bizonyítás a prtts. 221. §-a rendeletére helyet nem foghat annál kevésbbé, mivel a szerződést elöttemezö tanuk vallomása is annak tartalmát igazolja. Végül megjegyeztetik, miként az aranyérték megállapítására nézve az alperesek által igazolt 1882. évi január 1-sö napi értékét kellett irányadóul venni, mert a szerzödésbeni kikötés szerint az utolsó részletfizetés esedékessé ekkor válván, a végleszámolásnak a felek között ekkor kellett volna megtörténni és ezen határidőn túl az adás-vételi szerződés alpereseket további fizetésre nem kötelezi. II. Alpereseknek azon ellenvetése, hogy az általuk felperesektől megvásárolt ingatlanok térmértéke az A. alatti adás-vételi szerződésben jelzett térmértéknek meg nem felel, figyelembe nem vétethetett s alpereseknek ebből kifolyólag származtatott azon kérelme, hogy a hiányzó holdak értéke felperesek követeléséből szintén leszámittassék, helyet nem foghatott. Mert a már kifejtettek szerint teljes bizonyítékul elfogadott adásvételi szerződés igazolása szerint az ingatlanok eladása nem holdanként, hanem együttesen, egy határozott összegű vételárért eszközöltetett a nélkül, hogy az ingatlanok holdankénti vételára meghatároztatott volna, s igy ha a szerződésben a térmérték nem hozzávetőleg „mintegy" kifejezéssel