Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

138 igy a pert leteszi, tudomásul vétetik, s az iratok irattárba tétetnek. Egyúttal pedig, mivel a perletétel a pts. 70. §-a szerint a pervesztéssel egyenlő joghatálylyal bir, tartozik felperes az idézett §. alapján K. Pál ügyvéd alperesi ügygondnoknak a jelenleg bíróilag megállapított 50 frt költséget megfizetni. A budapesti kir. ítélő tábla az eljáró kir. törvényszéknek végzését felebbezéssel meg nem támadott részében érintetlenül hagyta, a perköltség összegét megállapító felebbezett részét azonban megváltoztatta, és a felperes által alperes ügygondnoka részére fizetendő perköltség a teljesített munka arányához képest 30 frtra mérsékeltetik. A kir. Curia felperes és alperes ügygondnokának felebbezése folytán a következő végzést hozta : A kir. itélö táblának végzése nem tartozván azon másodbirósági végzések közé, melyek ellen az 1881. évi LIX. törv.-czikk 59. §-a értelmében további perovoslatnak helye lenne : Mindkét felebbezés hivatalból visszautasittatik, és az e szerint helytelen jogorvoslatért felperesi ügyvéd részére felebbezési költség ezúttal meg nem állapittatik. 65. Visszavontnak tekintetik az olyan hagyomány, melynek tárgyát künnlevő követelés képezi, ha azt a végrendelkező életében felvette s elhasználta. 1884. szeptember 10. 1233. p. sz. S. Antal tiszti ügyész és kirendelt ügygondnok által képviselt kiskorú P. Andor felperesnek, P. Andorné és S. Ervin alperesek ellen 5000 frt és járulékai iránti perében — a budapesti kir. törvényszék a következőleg itélt: Felperes kereseti követelésével elutasittatik és köteleztetik kiskorú P. Andor vagyonából másodrendű alperesnek 50 frt perköltséget megfizetni. Az ügygondnok díja és költs'ge saját fele irányában 50 frtban állapittatik meg. Indokok. Felperes kereshetőségi joga ellen alperesek által felhozott kifogások mellőztettek; mert alperesek is beismerik, hogy a kiskorúnak t. és t. gyámja, édesatyja P. Andor a kiskorút illető 5000 frtot tevő hagyományról az 1877. XX. t.-cz. 20. §-a e) pontjában körülirt intézkedés ellenére, az illetékes gyámhatóság beleegyezése, illetve jóváhagyásának kikérése nélkül mondván le, jelzett hagyományra nézve az atya és gyermeke közt érdekösszeütközés forog fenn; ennélfogva az illetékes gyámhatóság ezen ügyben szabályszerüleg járt el akkor, midőn a nevezett kiskorú részére ügygondnokot rendelt, miből folyólag felperesnek, mint ügygondnoknak