Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

126 tekintve, hogy felperes azt, hogy alperesek irányában vala­mely szerződési kötelezettséget szegtek volna meg, maga sem állítja, a kártérítési jogot nem is abból, hanem az alperesek által állítólag elkövetett jogellenes cselekményből, illetve mulasztásból származ­tatja; nyilvánult volna pedig az azáltal, hogy elsőrendű alperes másodrendű alperes mint gr. K. Tibor gondnoka ellen 76,900 frtnyi fenn nem álló és nem is saját váltóbeli követelést érvényesített ; másodrendű alperes pedig ezen követelés alapjául szolgáló és saját­ját képező váltókat szerződés-ellenesen kitöltötte és azok érvényesí­tése iránt támasztott perben nem tette meg mindazon kifogásokat, melyeket gondnoki tisztéből kifolyólag megtenni köteles lett volna ; mely jogellenes cselekmények, illetve mulasztások együttvéve okozták azután, hogy felperest a nyilvánkönyvi zálogjog szerzésében első rendű alperes a fenntebb jelzett 76,900 frtnyi követeléssel megelőzte s felperes ennek következtében 30,000 frt követelésére az adós gr. K. Tibor ingatlanai vételárából csak 6,274 frt 50 kr. jutott, mi által pedig a fizetetlen kamatok sem nyertek fedezetet; tekintve, hogy még azon esetben is, ha az imént jelzett s alpere­seknek tulajdonított cselekmények, illetve mulasztások valósága a per során előadottak által mjnden kételyt kizárólag bizonyítottaknak vétethetnének is, azok alapján felperest a kártérítési jog meg nem illetheti, minthogy ama cselekvényekért alpereseket, — a mint az az elsőfokú bíróság okadatolásában kifejezést nyert, — csakis gr. K. Tibor vonhatná felelősségre; más szóval oly személyes jogot, mely az adóst netán megillethetné, a hitelező (felperes) ily uton nem érvényesíthet. De ezen felül nem állapitható meg alperesek kártérítési kötele­zettsége még tízért sem, mivel ugy a peres felek beismerése, mint a per adataiból nyilvánvaló, hogy a többször érintett 76,900 frt követelés elsőrendű alperes részére jogerős bírói ítélettel megál­lapittatott ; már pedig a jogerős bírói Ítéletnek hatálya nemcsak azt zárja ki, hogy az annak alapjául szolgált viszony a törvény­engedte perorvoslaton kivül, mint a jelen perben történt, újra tárgyalás alá vétessék, hanem azt is, hogy az ítélet által nyert jogot gyakorló fél eljárása, — még ha az által felperesnek rövidség okoztatott is, — jogellenes cselekménynek avagy mulasztásnak minő­síttessék : ezeknél fogva a másodbiróság neheztelt ítéletét helyben kellett hagvni. 57. 1. Az ügyvéd a törvény által kizárt jogorvoslat használata folytán felmerült költségekkel képviseltjét sem terhelheti. 2. A másodbiróság ítéletének az ügyvéd felebbezési munka­díjára vonatkozó része ellen az esetben is van helye további feleb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom