Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

117 ség-örökösök kérhetik, nem pedig oldalrokonok, merr ez tisztán személyhez kötött s igy személyes jognak tekintendő, mely az oldalrokonokra nem száll át, a fenforgó esetben annál kevésbé, mert néhai K. György, kinek jogán felperesek a köteles részt igénylik, habár az ellenirathoz 9. a. mellékelt jegyzőkönyv tanúsága szerint a végrendelet tartalmát tudta és örökhagyóját másfél évvel túlélte, — köteles rész iránti jogának érvényesítésire nézve törvényes lépéseket nem tett. Ezeknél fogva felperesek keresetükkel elutasitandók voltak. Az első rendű alperes időközben elhalálozván; ellenében a pert beszüntetni kellett. A perköltségek kölcsönös megszüntetése a per körülményeiben, az ügyvédi munkadíjak megállapítása pedig az 1868. évi LIV. t.-cz. 252. §-ának rendelkezésében leli indokolását. A budapesti kir. itélö tábla a következőleg itélt: Az első biróság Ítélete az első rendű alperesre vonatkozó részében nem felebbeztetvén, érintetlenül marad, egyéb részében pedig azon indokából, hogy néhai K György az ellenirathoz 9. alatt csatolt jegyzőkönyv tanúsága szerint a végrendelet tartalmát tudta, s az örökhagyót másfél évvel túlélte a nélkül, hogy törvényes osztályrész iránti jogának érvényesítésére nézve törvényes lépéseket tett volna, tehát okszerűen következtethető, miszerint a végrendelet intézkedéseibe belenyugodott, ily helyzetben pedig felperesek, mint a kik az ö jogán léptek fel, több joggal nem bírhatnak, — helybenhagyatik. Felperesi ügyvédnek felebbezési munkadíja saját fele irányában 8 frtban megállapíttatik. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: A budapesti kir. itélö táblának ítélete indokaiból és főleg azért hagyatik helyben ; mert a keresethez E '/. alatt csatolt tanúsítványból, illetve birTokbizonyitványból, melyre felperesek néhai K. György utáni örökösödési jogukat alapítják, az tűnik ki, hogy felperesek a nevezett örökhagyó atyjának testvérei voltak, az örökhagyó jogelődökkel tehát oldalági rokonságban állanak; mert e szerint felperesek az örökhagyóval szemben sem a gyermekek, sem szülök sorába nem tartozván, a köteles rész kiadására, illetve egyenértékének megítélésére irányzott keresetre nézve jogosultsággal nem birnak, miután a köteles rész, mely a törvény kivételes, és illetve megszorító intézkedésénél fogva csak a gyermekeket és ezektől leszármazottakat, továbbá a szülőket és ezek elődeit, épen ezen minőségüknél fogva, megilleti, oly jogot nem képez, mely felperesekre örökség czímén K. György után átszállott volna.