Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

108 póteskü le nem te'tele esetére felperes követelése egyedül 32 szekér után járó 48 frt kártérítési összegre szorittatik, alperes viszonkövetelése 132 frt vételári hátralékban megállapíttatik és utóbbiból azon esetre, ha felperes a becslőesküt a 32 szekér nem szállításából származó 48 frt kártérítési összegre a jelen itéiet első részében formulázott értelemben leteszi, felperes javára 48 frt levonandó lévén ; felperes köteles lészen egyedül 84 frt összeget alperesnek megfizetni és a perköltségek kölcsönösen megszüntetvén, köteles leend mindkét fél az általuk felhívott tanuk részére a megállapított díjakat és pedig felperes 6 frt 60 krt és alperes 3 frt 20 krt sajátjukból viselni. Végre felperes, ha a megszorított becslőesküt sem teszi le, keresetével egészen elutasittatik és köteleztetik 132 frt vételári hátralékot, valamint 27 frt 75 krra mérsékelt perköltséget alperesnek megfizetni. Felperesi ügyvéd munkadíja és költségei 39 frt 55 krban, alperesi képviselőé 26 frt 75 krban saját feleik irányában megállapittatnak. Indokok: Alperes a kereseti követelés alapiát képező A. alatti, valamint a tárgyalás során becsatolt C. alatti szerződések valódiságát kétségbe nem vonván, azok tartalma a prts. 166 §-a szerint valónak tartandó. Minthogy pedig alperes az A. alatti szerződés szerint 400 szekér első osztályú, 3 hüvelyk széles zsindelyt 1882. évi márczius hó végéig Turzovkán saját telepén felperesnek átadni köteles volt; minthogy továbbá felperes a C. alatti szerződés által kimutatta, miként alperes a fennebbieken kívül még más 300 szekér 21/2—3y2 hüvelyk széles zsindelynek 1882. évi május végéig leendő szállítására, illetve átadására kötelezve volt; tekintve, hogy felperes azon kereseti állítására, miszerint alperes az A. alatti szerződés szerinti minőségű 400 szekér zsindelyből, nemcsak a kitűzött szállítási határidőig, hanem egészen a kereset beadásáig, azaz f. évi január 10-éig csak 285 szekeret adott át és illetve arra: hogy az alperes kifogása szerint 1882. évben neki szállított és általa elismert 368 szekér zsindelyből legalább is 83 szekér oly minőségű volt, mely nem az A., hanem a C. alatti szerződésnek felelt meg, Sch'áchter Jakab hit alatti tanúvallomásával félbizonyitékot előállított és hogy ezen, habár fel peressel szolgálati viszonyban álló és annak alapján alperes által kifogásolt tanúnak vallomása, Kordulak András, valamint Klupka István tanuk hit alatti vallomásával, melyek szerint az általuk m. é. nyáron át felperes részére Turzovkán az alperes telepén kötegekbe kötött zsindely közt olyan is volt, mely 21/2 hüvelyk szélességet meg nem haladott és 3 hüvelyken alul (tehát nem az A., hanem a C. alatti szerződés szerinti minőségű) volt, támogattatik; tekintve továbbá, hogy alperes az ellenfél által kétségbe vont állítását, miszerint ö felperes számára az A. alatti szerződés szerinti minőségű 400 szekér zsindelyt 1882. évi márczius hó végéig elkészítette, hogy abból 368 szekeret felperesnek át is adott és a hátra-