Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

100 mert a törvényes örökösödés alapját vagy általában maga a vérközösség, vagy ági javakban a vérközösség mellett a jogközösség, illetve a hagyatéki javak ági átháramlása is, vagy végre hitvestársi öröklés esetében a házassági viszony képezi. Törvényes örökös lehet tehát mindaz, ki a mondott alapok egyikére, vagy másikára hivatkozhatik ; s az ily törvényes örökösökkel szemben a szent korona ügyvédének — az ideigl. törvk. szabályok 18. §-ához képest — nincs egyáltalán öröklési joga és igy a fenforgó esetben öt sem a hagyatéki javak eredete nem érdekelheti, sem nem vitathatja külö" nősen azt a kérdést, hogy vájjon ági öröklésre hivatottaknak s hitvestársnak nem létében megilleti-e az örökség a legközelebbi vérrokont, a kivel szemben csupán csak az ági öröklésre hivatottak és a hitvestárs hivatkozhatnak a hagyatéki vagyon jogi természetére. é8. 14. számú döntvény. Bekeble^ett követelésnek viss^teher melletti átruházása esetében az engedményező tartozik-e szavatossággal az átengedett követelés behajthatóságáért ? (4773/882, 2326/878, 3641/883 és 3642/883. polg. száraokhoz.) Határozat. Bekeblezett követelésnek visszteher melletti átruházása eseteben az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szavatossággal rendszerint nem tartozik. Indokok: Annak, hogy az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szerződésbeli kikötés nélkül is szavatossággal tartozik, törvényes alapja abban fekszik, hogy minden terhes szerződés szavatossági kötelezettséget von maga után. Ha az engedményezés idejében az átengedett követelés behajtható volt, és az már az engedményezés után felmerült körülmények miatt vált behajthatlanná, az engedményes kármentesítést ép ugy nem követelhet, mint nem követelhet akkor, ha az átengedett követelésről már az átengedés idejében tudta, vagy kellő gondosság mellett tudhatta, hogy az az adós vagyoni viszonyai, vagy más okok miatt behajthatatlan; mert az első esetben az engedményezőt jogellenes cselekmény vagy mulasztás egyátalában nem terheli, a második esetben pedig az engedményes saját mulasztása miatt károsodik. Magán követeléseknél, ha a jogügylet az adósnak személyes hitelén alapul, mindig bizonytalan az, hogy a követelés behajtható-e, és azért törvényeink szerint az engedményező az ily követelések behajthatóságáért, ha csak az ellenkező ki nem köttetett, szavatossággal tartozik, és ezen jogszabály