Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

körülmények alapján kívánta megengedni, melyek általában oly időben következtek be, hogy a per során már érvényesíthetők nem voltak, akár hozatott már határozat, akár nem. A jelen esetben felperes részéről alperes ellen 7234/82. sz. keresettel 131 frt 87 kr. iránt indított váltóperben a tárgyalás 1882. november 22-én tartatott meg és az ügy ítélet alá bocsáttatott, azon egyezség pedig, melynek alapján felperes most a végrehajtás megszüntetését kéri, 1882. decz. 5-én jött létre, tehát oly időben, midőn már nem volt módjában azt a perben érvényesíteni. Ily körülmények között csak azon kérdés oldandó meg, ha való-e felperes azon állítása, hogy a felek az egyezség megkötésekor abban is megegyeztek, hogy mindegyikök maga viselje az emiitett perben felmerült költségeit? A felperes által bemutatott A) alatti okmányban a perköltségekről említés nincs. Mind amellett felperes azt vitatta, hogy az abban foglalt összeszámolás a perköltségekre is kiterjed, mely érvelés azonban el nem fogadható, mivel ottan csak a 131 frt 87 kr. váltókövetelésről és nem azzal összefüggő lehető igényekről van szó. De minthogy felperes azt is állította, hogy az egyezség írásba foglalása előtt peres felek szóbelileg abban is határozottan megállapodtak, miszerint a kérdéses perben felmerült költségeket mindegyikök maga viselje, mely megállapodás az írásból csak tévedésből maradt ki, minthogy ezen állitás bebizonyítása végett alperest a föesküvel kínálta meg, minthogy alperes ezen föesküt lényegében elfogadta és minthogy a megállapodás az okmány tartalmával nem ellenkezik : az ügy kimenetelét a prts. 230. és 232. §§-aihoz képest az alperesnek odaítélt föeskütöl függővé tenni kellett. A perköltség iránti intézkedés a prts. 251. §-án alapszik. 45. Talált pénzt, mely megőrzés és a szokásos hirdetés eszközlése végett a kir. kincstárnak szabályszerűleg átadatott, a hirdetési határidő eredménytelen eltelte után a kir. kincstár a találónak kiadni tartozik. 1883. évi ápril 25. 6707/1883. p. sz. K. János felperesnek a m. kir. kincstári jogügyek igazgatósága által képviselt kir. kincstár mint alperes ellen 100 frt és jár. iránti perében: a budapesti VIII.—X. ke r. kir. járásbírósága következőleg ítélt: Alperes köteles 100 frt tökét és ennek 1883. évi márczius 19-étöl járó 4% kamatát 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesnek megfizetni. A perköltség kölcsönösen megszüntetik. Indokok : Általános jogi elvek szerint a közforgalomból el nem vont uratlan ingó dolgok tulajdona birtokba vétel által szereztetik. Felperes tehát, ki a keresetben említett s ismeretlen tulajdonosa által elhagyott s igy ennek jelentkezéséig uratlan dolgot képező 100 frtot mint találó birtokba vette, tekintve, hogy ezen körülményt a hatóságnak szabályszerűleg bejelentette s a talált összeget ennél letette, de ennek daczára a szokásos kihirdetés s egy évi határidő eltelte után a tulajdonos nem jelentkezett, mint találó és birtokba vevő annak birlalása és használatára és ez alapon a mennyiben a tulajdonos a törvényes elévülési határidő alatt sem jelentkeznék, a kérdéses uratlan dolog tulajdonának megszerzésére jogo-