Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

89 tandó kamatok fizetésére köteleztettek, helybenhagyatik ; — egyebekben az ítélet megváltoztatik akként, hogy első-, másod-, harmadés negyedrendű alperesek egyetemleg köteleztetnek és pedig nemcsak örökségük erejéig, hanem a kielégítési alap megszoritása nélkül a fentebbi tökét és annak 1858. évi július 23-ától számítandó 6% kamatait felperesnek megfizetni. Hasonlóképen 2-od, 3-ad és 4-ed rendű alperesek a megítélt tökének 1852. évi január 1-jétöl számítandó 6% kamatait szintén egyetemleg és a kielégítési alap megszoritása nélkül köteleztetnek felperesnek megfizetni. Az ezen felül támasztott keresetével felperes, az 1810-ik évtől 1852. évi február hó 12-ig 4264 frt 23 kr. töke helyett 5025 frt töke után fizetett kamattöbblet beszámítása iránt indított viszonkeresetükkel pedig 2-od, 3-ad és 4-ed rendű alperesek elutasittatnak. A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: A kereset főtárgyára, valamint a szavatossági kérdésre vonatkozó részében is az első birói ítélet a keresetbe vett tökének osztrák értékre lett átszámításának kiegészítésével indokolásán felül helybenhagyandó volt még azért ís, mert az alapítólevél 3-ik pontja £z alperesek által felhozott és a felügyeleti jog gyakorlatában állítólag bekövetkezett egyenetlenségek által sértve nem lett, miután az állítólagos egyenetlenségek az alapítás czélját és rendeltetését egyáltalában nem érintették. A kamatokra vonatkozó részében az első birói ítéletet elsőrendű alperesre nézve meg kellett változtatni s ugyanazt csakis 1858. évi július hó 23-ától járó 6%-os kamatok megfizetésében marasztalni ; mert a válaszhoz S. alatt csatolt kereset tanúsága szerint 1852. évben kereset sem alperesek, sem jogelődjük ellen nem intéztetett, hanem V. Sebő hagyatékát képviselő sequestri curator lett perbe idézve, és e szerint felperes alperesek elleni keresetét csakis 1863. évi augusztus hó 27-én adta be, a kamatokra vonatkozó elévülés tehát csak ezen időponttól vehetné kezdetét és ennélfogva az osztrák polg. törvény hatálya alatt felszaporodott kamatok az 1853. évi január hó 1-étöl 1858. évi július hó 23-ig terjedő időre már az osztr. polg. törvény hatálya alatt elévültek; — tekintve azonban, hogy 2-od, 3-ad és 4-ed rendű alperes az 1863. évi november hó 14 én felvett tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a kamatokat 1852. évi január hó l-jétől elfogadták, az elévülést csakis elsőrendű alperesnél lehetett figyelembe venni. Megváltoztatandó volt továbbá az első birói Ítéletnek abbeli intézkedése is, mely szerint első-, másod-, harmad- és negyedrendű alperesek a fizetés teljesítésére csupán csak örökségük erejéig köteleztettek; mert felperes a per során kimutatta azt, hogy alperesek egvenkénti öröksége a kereseti követelést jóval felülmúlja, ily eset-