Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

06 A kir. Curia ezt nem tartja megengedhetőnek a következő okokból: A választást védőknek — a 29. §. szerint — jogában áll a másik jelölt ellenében kifogásként mindazon okokat felhozni, amelyek a 3. §-ban mint érvénytelenségi okok vannak felsorolva, a 121. §. szerint pedig, ha a 28. §. alapján van kérvény emelve, a biróság annak megfelelően csak abban az esetben állapítja meg a választásnak törvényes eredményét, vagyis azt, hogy melyik oldalon van az érvényes szavazatoknak általános többsége, — „amelyből azután levonja azt a következtetést, — melyet a törvény ehhez a cselekményhez füz", ha az ellenkérvényben előadott érvénytelenségi oknak fenforgása, a másik jelölttel szemben, bebizonyitottnak nem vehető. Ebből kétségtelenül következik: először, hogy az ellenkérvényben érvényesíthetők mindazok a feltétlenül érvénytelenítő okok és tények, amelyek a másik jelölt személyére hatnak vissza, tekintet nélkül azoknak minőségére, — másodszor, hogy az ellenjelölttel szemben bebizonyított feltétlen érvénytelenségi oknak oly hatálylyal kell birnia ő ellenében, mint bírt volna a képviselővel szemben, vagyis kell, hogy a bebizonyított feltétlen érvénytelenségi ok visszahasson az egész választási eljárásra, — melynek tényezői maguk a választók is, — azzal a dolog természetében rejlő különlegességgel, hogy mig a törvény határozott rendelkezéseinél fogva a képviselő személyére vonatkozó feltétlen érvénytelenségi ok az egész választásnak megsemmisítését vonja maga után, addig a másik jelölt személyében rejlő csak részletes semmiséget, vagyis csak az ő személyére vonatkozó választás érvénytelenségét eredményezi; mert ugyanannak az oknak teljesen azonos körülmények között lényegileg egymástól eltérő következményei nem lehetnek, már pedig ilyen a jog alapelveibe ütköző visszásság állana elő akkor, ha ugyanaz az érvénytelenségi ok a képviselővel szemben az egész választás semmiségét, tehát az összes szavazatok érvénytelenségét vonná maga után, mig a másik jelöltnél a reá vonatkozó választásra nézve ez a következmény helyt nem fogna. Ebből önként következik, hogy az oly kisebbségben maradt jelölttel szemben, akinek érdekében a törvény 28. §-a alapján kérvény adatik be, elegendő az ő személyében rejlő feltétlen érvénytelenségi ok bebizonyítása, amely esetben a reá vonatkozó választási cselekmény hatálytalannak tekintendő, s igy a megválasztott képviselővel szemben a reá adott szavazatok sem lehetnek számba vehetők ... Az ellenkező álláspont a megválasztott képviselővel szemben az osztó igazsággal meg nem egyeztethető egyenlőtlenséget foglalna magában. Ily esetben tehát nem alkalmazható a compensatio rendszere és a kérvényezők a szavazatok-