Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

67 nak le- és hozzászáinitása alapján a választás törvényes eredményének megállapítását nem kérhetik. Ha tehát a támadók a megválasztott képviselő ellen csak viszonylagos, vagyis az ő személyes magatartására vagy állapotára vissza nem vezethető érvénytelenségi okokat bizonyítanak, a választást védőkre nem lehet azt a kötelességet róni, hogy a képviselővel szemben felhozott viszonylagos érvénytelenségi okoknak ellensúlyozására a feltétlen érvénytelenségi okon felül még az egyes szavazatokra vonatkozó viszonylagos érvénytelenítő tényeket is bizonyítsanak; az ellenkező felfogás sem a törvényben nem talált elfogadható támpontot, sem a dolog természetével és az egyenlő mérték alkalmazásának követelményeivel össze nem egyeztethető. Végre a kérelmezőknek az az előterjesztése sem volt figyelembe vehető, hogy amennyiben a törvény 28. §-a alapján kérelmüknek nem volna hely adható, az idézett törvény 3. §-ának 27. pontja nyerjen alkalmazást, mert midőn kérelmezők az ellenjelöltre az idézett 28. §-nak rendelkezését kívánják alkalmazni, a bíróság Ítélkezésénél is ugyanez a kérelem szolgál alapul, a vizsgálat tárgyát tehát ebben az esetben első sorban az a döntő kérdés képezi, — mely kifogásként áll előtte — vájjon a másik jelölt ellen, kinek érdekében a támadók fölléptek, forog-e fenn feltétlen érvénytelenségi ok? és ha ilyent vele szemben bizonyítva lát, annak következményeit is meg kell itéletileg állapítani, mely megállapítás után a kérvényezők, — hogy most már azoktól meneküljenek — nem hivatkozhatnak többé a törvény 3. §-ának 27. pontjára, mint vagylagos önálló érvénytelenségi okra, mely különben is a fenforgó esetben az idézett 28. §-sal elválaszthatatlan kapcsolatban áll. (158/902.) 6*