Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

ügyvédi rdts. 62. §. 635 Az 1874: XXXIV. t.-cz. 62. §-a eszerint az ügyvédi meghatal­mazvány az ügyvédet csak azokra az intézkedésekre jogositja fel, ame­lyek a reábízott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybeköt­vék, mig az egyezségek megkötéséhez külön speciális meghatalraazvány szükséges. A pártfogó ügyvédre nézve nincs e szabály alól eltérésnek helye. (Curia 1897 február 15-én I. G. 365/1896. sz. a.) Az ügyvédi rendtartásnak 62. és 71. §§-ai nem zárják ki azt, hogy az ügyvéd az általa a birói letétből jogtalanul felvett összegnek a le­tétbe való visszahelyezésére személyesen is köteleztessék. (Curia 1896 márczius 21-én 3/1896. sz. a.) A per vitelére más ügyvéd által helyettesitett ügyvéd külön uta­sitás nélkül nincs jogositva a helyettesítő ügyvéd költségére végrehaj­tást kérni és foganatosítani. (Curia 1897 február 11-én 900. sz. a.) Az ügyvédi meghatalmazás korlátozása a meghatalmazásba fog­lalandó. Pozsonyi T.: Felperesek képviselőjének helyettese hozzájárult alperes képviselőjének ama kérelméhez, hogy a köztük 540 korona, 651 korona 38 fillér és 375 korona és járulékai iránt folyamatban levő és együttesen tárgyalt perek további tárgyalása az ugyancsak köztük a nyitrai kir. tszék előtt folyamatban levő végrendelet ér­vénytelenítési per befejezéséig az 1893. évi XVIII. t.-cz. 44. §-a ér­telmében felfiiggesztessék. Ez okból és mert a felperesi képviselő helyettese részére ki­állított ügyvédi helyettesítési meghatalmazás nem tartalmaz korla­toló intézkedést arra nézve, hogy a helyettesítő ügyvédnek nincs joga a kérdéses perek felfüggesztésére irányuló kérelemhez hozzá­járulni, ily megszorító rendelkezés hiányában pedig a felperesi képviselőt helyettesítő ügyvéd a meghatalmazás keretében járt el akkor, mikor az alperes részéről a perek felfüggesztése iránt elő­terjesztett kérelemhez hozzájárult s ez az eljárása az őt megbízó felperesi képviselővel és annak megbízóival szemben is hatályos: az elsőbiróság végzését helyben kellett hagyni. (1906 október 9. H. 3. sz.) Az 1874: XXXIV. t.-cz. 62. §-a értelmében az ügyvéd által vég­zetteket, Írottakat vagy élőszóval előadottakat harmadik személyekre nézve ugy kell tekinteni, mintha a megbizó fél maga tette volna, ha a jelenlevő fél azokat azonnal vissza ne mvonja, amely jelenlétet a ké­sőbbi tudomásszerzés is pótolja. (C. 1908 ápr. 2. I. G. 43. szám.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom