Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

636 ügyvédi rdts. 62. §. Felperes megbízta dr. N. P. Ügyvédet a közte és elhalt nejének oldalági örökösei közt létrejött A) alatti egyezség megkötésével, illetőleg a megkötés kivüli közbenjárással. Az ilyen körű meghatalmazás nem jogosítja fel a közbenjárással megbízott ügyvédet az egyezség tárgyában megbízója részére való átvételére és nem is azonosítható azzal az ügyvédi meghatalmazással, amelyet a megbízó az ügyvédnek per vitelére ad és amely által az ügyvéd az 1874: XXXIV. t.-cz. 62. §-a szerint a beperelt pénzösszeg és pertárgy átvételére és nyugtatványozasára feljogosítottnak tekintendő, hacsak a meghatalmazványban ennek ellenkezője ki nem köttetett. Minthogy pedig a felebbezési biróságnak az elsőbiróság Ítéletéből átvett tényállásában nincs megállapítva az, hogy felp. a csupán egyezség létesítésére, tehát perenkivüli eljárásra megbízott dr. N. P. ügyvédet a létesített egyezségben felperes részére kötelezett pénzösszegnek átvételére is kifejezetten meghatalmazta volna és arra nézve sem lett tényállás megállapítva, hogy felperes a kötelezettek részéről dr. N. P. ügyvéd kezéhez történt fizetést utólag jóváhagyta volna, ennélfogva, habár megállapítást nyert is az, hogy a kötelezettek az egész 4000 K összeget a felp. részére dr. N. P. ügyvéd kezéhez részben közvetlenül kifizették, részben pedig posta utján meküldötték, azt a megbízás nélküli egyén kezéhez történt teljesítést felperes jogérvényes fizetésnek elfogadni nem köteles, mihez képest az első-, másod- és negyedrendű alpereseket a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett a hátralékként követelt 2000 korona tőke és ennek a lejárattól járó 5 százalékos késedelmi kamatja megfizetésére az A) alatti okiratban kikötött egyetemleges kötelezettséggel és mint a per végeredményéhez képest perveszteseket a S. E. 109. és 168. §-a alapján az első és felebbezési bírósági perköltség megtérítésére is kötelezni kellett. (C 1906 február 22., 510/1905. sz.) A közvetlenül a fél megbízatása folytán teljesített szakértői szemle dijaiért az ügyvéd saját személyében nem felelős. (Nagyváradi T. 1905 nov. 9. G. 103.) Az ügyvédi meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet egyezség kötésére is, még akkor is, ha a meghatalmazás erre kifejezett megbízást nem is tartalmaz; kivéve ha a meghatalmazásban a megbízó kijelenti, hogy ügyvédjét egyezség kötésére fel nem jogosítja. (Curia 1909 áp rilis 16. 210/909. sz. a. I. p. t.) Azonos C. 1898 deczember 20. G. 525. sz. (Gl. VII. 521. 1.) Ellenkező G. 1897 február 15. I. G. 365/96. sz. (Gr. III. 373. 1.)